OLVASÓINK KÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK – BÉRNÖVEKEDÉS

A bérek emelését miért a kivándorlás, a külföldi munka vállalás ellensúlyozására fogják? A bankszektor és más csúcsszektorok 2000-es évek eleji kiugró bérezései miért nem kaptak ilyen nagy figyelmet?

A jelenleg látható béremelkedés annak az eredője, hogy a munkaerőre sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálata. Ez a legalapvetőbb piaci mechanizmus, amihez semmiféle mesterséges beavatkozásra nincsen szükség: ha aszály van és kevés burgonya terem, akkor felmegy az ára. Jelenleg a munkaerő kevés, részben a demográfia, részben a gazdasági növekedés és részben Nyugat-Európa elszívó hatása miatt, így felment az ára.

Ez azonban semmilyen szempontból nem hasonlítható a 2000-es évek bankszektor fizetéseihez. Ezek jellemzően ott voltak magasak, ahol valamiféle jutalék rendszerben dolgoztak az alkalmazottak, vagy bónuszt kaptak. Akkor az volt az a szektor, ahol sok szempontból buborék fújódott, így ezen alkalmazottak profittermelő képessége (a bank számára) megnőtt, ezért magas fizetéseket kaptak. Azt a jelenséget nem a mostani általános munkabér-növekedéshez, hanem sokkal inkább a mostanában a technológiai szektorban elszálló fizetésekhez hasonlítanánk. Jelenleg ugyanis a technológiai szektorban fújódik egy olyan globális buborék, amit a 2007. előtti bankszektorhoz lehetne hasonlítani. Mivel sok az odaáramló pénz, ezért a fizetőképes kereslet is lényegesen többet nőtt, mint a munkaerő kínálata. – Balásy Zsolt

Hogyan alakulnak a bérek a következő 3 évben?

 A kérdést talán úgy lehet megfogni, hogy mi a helyzet azokkal a tényezőkkel, amelyek az eddigi bérnövekedést hajtották.

  1. Nyugat-Európa elszívó ereje. Ez talán enyhülni látszik. Egyrészt a legkalandosabb kedvűek már elmentek, a kevésbé kalandosakat pedig az utóbbi években csökkenő bérkülönbség kevésbé fogja megmozdítani. Mintha a KSH adatai is erre utalnának, 2018-ban már többen költöztek vissza, mint el.
  2. Gazdasági növekedés. Ez Ny-Európában és főleg Németországban lassul, ezt pedig előbb-utóbb Magyarország is megérzi még akkor is, ha a belföldi keresletben és hitelezésben még vannak tartalékok. Vélhetően az EU pénzek által hajtott állami beruházások is apadnak, szóval összességében innen is enyhülő nyomás látszik a munkaerő keresletre.
  3. Gazdaság akklimatizálódása. A munkaerőhiány még nem (nagyon) indította be azokat a folyamatokat, amelyeket sokan várunk: az alacsony hatékonyságú, magasabb bért kigazdálkodni képtelen cégek megszűnése/összeolvadása és a munkaerő helyettesítése (ld. önkiszolgáló pénztárgépek). Talán ez is fokozódik majd.

Összességében tehát nehéz elképzelni, hogy az elmúlt évek munkabér-robbanása ne enyhüljön, de ahhoz, hogy az emelkedése is megszűnjön, komoly gazdasági lassulásra van szükség.

Illetve egy faktor, ami a munkabér-emelkedését katalizálhatja, az a munkavállaló öntudatra ébredése. Eddig Magyarországon (Kelet-Európában?) a munkavállaló érdekérvényesítő képessége és akarata elmaradt egy németétől, vagy pláne franciáétól. Esetleg ez változhat, amin meglepő módon a 400 órás törvény sokat segíthetett. – Balásy Zsolt