Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Bitcoin

Hogy alakulhat a kriptográfia, illetve BTC szerepe a jövő portfóliójában?

Az elmúlt évben áttörést tapasztalhattunk a hagyományos pénzügyi intézmények kriptoeszközökhöz való hozzáállásában. A hagyományos világ portfóliókezelőinek többsége még mindig nem látja a kriptoeszközök helyét a saját portfóliójában, azonban ma már egy jelentős kisebbség nagyon is számol velük. Számukra az új eszközosztály talán legvonzóbb tulajdonsága az, hogy alacsony korrelációt mutat a régi eszközosztályokkal. A további elterjedés előtt álló legfontosabb akadályok a megfelelő szabályozás hiánya, a kompetens szakemberek hiánya és a kriptoeszközök köré még ki nem épült megfelelő infrastruktúra. A szabályozással kapcsolatban világszerte aktívan gondolkodnak a döntéshozók, az edukáció folyik, az infrastruktúra pedig épül, vagyis mindhárom kérdésben előrelépés várható az elkövetkező években. Azt gondolom, hogy ezzel párhuzamosan a kriptoeszközöknek is egyre nagyobb szerepe lesz a jövő portfólióiban.

Ilyen energiaigény (tehát környezetszennyezés) mellett fenntartható a bitcoin, ha a jegybankok és nagy befektetőházak is előjönnek a saját, kisebb energiaigényű kriptovalutájukkal? Kriptopénzek környezeti hatása mennyire korlát ilyen téren?

Fontos megérteni, hogy a bitcoin nem azért éget el rengeteg áramot, mert a tranzakciók nyers könyveléséhez ennyire van szüksége. Nincs szüksége ennyire. A felhasznált villanyáram a szuverenitását biztosítja. Azt, hogy senki se tudja a saját kénye-kedve szerint befolyásolni a működését. A bitcoint éppen azért szeretjük, mert kiszámítható módon, az előre lefektetett szabályok szerint működik. Ez példa nélküli érték, globális méretben ilyen rendszereket korábban nem sikerült létrehozni.

A központilag működtetett rendszerekkel az a baj, hogy döntéshozók szűk csoportja vezérli tipikusan a saját érdekeik szerint, ami gyakran ellentétes a közösség érdekével. Ez alól nem kivételek a jegybankok sem. A CBDC (central bank digital currency), a jegybankok „kriptopénze” (nem valódi kriptopénzekről van szó amúgy) ugyanúgy csak egy központilag működtetett rendszer lesz, amelyet a döntéshozók érdekei szerint fognak működtetni. Ha van/lesz igény a világban valódi szuverén rendszerekre (és jelenleg úgy néz ki, hogy bizony van), akkor a decentralizált kriptopénzeknek is bőven van még hová nőniük.

Mindezektől függetlenül kétségtelen, hogy napjainkban az ESG szempontok egyre erőteljesebben érvényesülnek globálisan is a befektetések megválasztásában. És ebben a tekintetben a bitcoinnak (és a hozzá hasonló Proof of Work konszenzus mechanizmusú kriptóknak) nincs jó híre, ami rányomhatja a bélyegét ezen kriptopénzek árfolyam-alakulására. A jó hír az, hogy léteznek másfajta, jóval kevésbé energiaigényes konszenzus mechanizmusok is, ezek közül legismertebb a Proof of Stake (PoS). Sok kirptodeviza ezt használja, és ezekre nem állnak a bitcoinnal szemben felhozott kritikák. Sőt, az sem zárható ki, hogy valamikor majd a bitcoin blokkláncának elágaztatásával (hard fork) megszületik egy energiatakarékos, PoS alapon működő bitcoin is.

Erről a témáról részletesebben is kifejtettem a véleményemet az Alapblogon olvasható cikkemben.