Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Covid-19 és turizmus

Miben lesz más a világgazdaság a pandémia után, ha egyáltalán véget ér? Mekkora lesz a Covid-válság utóhatása magyar és nemzetközi vizeken?

Egyelőre azt gondoljuk, hogy bár a koronavírus velünk marad, de jelentősége egyre-inkább az influenzáéhoz fog közelíteni. Azt is gondoljuk, hogy számos korábban elkezdődött folyamat felgyorsult: szuburbanizáció, távmunka, online kapcsolatok. A nyertesek a zöldövezet, az online, a vesztesek a fizikai jelenlét, irodapiac. Szintén fontos változásnak gondoljuk, hogy a gazdaságpolitikusok végérvényesen ráléptek a jegybankok által támogatott költségvetési stimulus útjára, ami valószínűleg erős gazdaságot, szűk munkaerőpiacot, de egyre erősebb inflációt, a nemesfémek erősödését hozza magával. A folyamatos túlkereslet mellett erős állami infrastrukturális beruházásokat is látni fogunk, amely jelentős részben zöld területeken (például tiszta energia, biogazdálkodás támogatása stb.) fog megnyilvánulni. A lakosság jelentős része számára ezek kedvező folyamatok, csökkentik a vagyoni/jövedelmi különbségeket is, viszont az emelkedő infláció miatt lassan a kamatok is feljebb kúszhatnak, ami viszont a részvények és egyéb pénzügyi eszközök tulajdonosainak nem feltétlenül jó.

Mit gondoltok a turizmusról idén, illetve jövőre?

Nagyon nehéz megmondani, hogy a koronavírus újabb és újabb mutációi meddig jelenhetnek meg és okozhatnak az elmúlt 1,5 évhez hasonló problémákat és lezárásokat. Ez kulcskérdés a turizmus visszarendeződése szempontjából.

Világ szinten számos becslést láthatunk, közös bennük, hogy nagyságrendileg egy irányba mutatnak, és 2023-2024-re teszik a turizmus forgalmának visszarendeződését a 2019-es szintekre.

Természetesen a régiók között lehetnek eltérések. Európára koncentrálva, a 2020-as évet vizsgálva láthatjuk, hogy az utazók (a tavalyi évben túlnyomó részben európai turisták) mely országokat részesítették előnyben (természetesen ebben a belföldi utasok is benne vannak). Valószínűleg ezeket az országokat biztonságosabbnak találták az emberek (vagy ezeken a helyeken oldották fel leghamarabb a beutazási korlátozásokat), valamint a jól teljesítő országoknak (például Horvátország) kisebb volt a kitettsége a repülős utakra és a távolról érkező utazókra. Valószínűleg a 2021-es szezont is hasonló dinamikák fogják formálni.

Részletesebb információval rendelkezünk a horvát várakozásokkal kapcsolatban, a helyi szállásadók elmondása szerint Isztria forgalma közelítheti a 2019-es szintet, tehát ha a főszezon folyamán nincs negatív meglepetés a vírust tekintve, akkor a 2021-es év várhatóan fellendülést fog jelenteni.

Forrás: központi banki adatbázisok

A tőzsdén jegyzett hotel-üzemeltetők bevételével kapcsolatos elemzői várakozásokból is a 2023-2024-es bevétel visszarendeződés rajzolódik ki (a 2019-es szintre).

A közép-kelet-európai régióval kapcsolatban, ahol vannak turizmus kitettségű befektetéseink, véleményünk egybecseng a fent leírt általános várakozásokkal, tehát 2023-at tekintjük a visszarendeződés kiindulópontjának.

Ezek mellett pedig az utazások témakörébe illeszkedő kérdés, hogy mi lesz az üzleti utakkal? Visszatérhet-e a 2019-es forgalom? Mi is azt tapasztaljuk, hogy a konferenciák, a tőzsdei cégekkel való egyeztetések már lényegében mindenféle fennakadás nélkül zajlanak online, ráadásul ilyen formában sokkal rugalmasabban szervezhetők, időt (és pénzt) spórolunk az utazásokon. Orosz Gergő írt ebben a témában nemrég egy cikket.

Az üzleti utakkal kapcsolatban is napvilágot láttak újabb elméletek (leginkább a hoteles cégek menedzsmentjeinek a várakozásait tükrözve). Ezek szerint összességében az utazások (tehát üzleti utak és kikapcsolódási célú utazások együtt) volumene nem fog csökkenni a jövőben, ugyanis a távmunka lehetőségével az üzleti útra indulók az utat meghosszabbítva tovább fognak maradni az adott helyen, ami segíti majd a szállásadók forgalmát. Ezzel kapcsolatban a véleményünk inkább a negatívabb irányt erősíti, tehát azt, hogy az üzleti utak egy része örökre elveszik.

Jó befektetésnek gondoljátok a fapados légitársaságok részvényeit?

A jelenlegi árfolyamszinteken nem fektetnék a fapados légitársaságok részvényeibe (Wizz Air, Ryanair). A mostani árak nem megfelelően tükrözik a koronavírus okozta negatív hatásokat, illetve más kockázatokat. Ezek a negatív hatások szerintem a következők:

  • kieső, illetve negatív profitok a 2020-21-es időszakban
  • versenytársak állami mentőcsomagjai: hiába a nagy válság, a hatékonytalan szereplők nem mentek csődbe, így a tőkeerős fapadosok sem tudják ezek piacait gyorsan bekebelezni
  • a válságot megelőző években a légitársaságok sorban álltak a repülőgépekért, most a növekedési pálya megtörése után túl sok gép lesz a piacon, a legtöbb cég inkább visszaadná a gépek egy részét. Mire visszatér a 2019-es kereslet, így várhatóan több kapacitás lesz a piacon, ez nagyobb versenyt jelent
  • a környezetszennyezéshez mérten az európai fapados jegyárak nagyon olcsók, a következő években jelentős eséllyel szigoríthat a szabályozó

A negatív képemmel szemben ellenérv, hogy hosszú távon a fapados a „győztes” modell, a várható konszolidációban a Ryanairnek és Wizz Airnek is biztos helye van, a hatékonytalan légitársaságok csődjével és a turizmus növekedésével egyre nagyobb teret nyernek majd. A következő tíz évben eltűnhet a légitársaságok jelentős része, öt cég uralhatja majd a piac döntő hányadát (Lufthansa, Air France, British Airways, Wizz Air, Ryanair). Én ezzel a jövőképpel egyetértek (az időtáv, amin belül ez bekövetkezik, persze erősen bizonytalan), a két cég menedzsmentje is rengetegszer bizonyított az évek során, de a jelenlegi árak mellett nem tűnnek vonzó befektetésnek számomra.