Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Infláció

Miért magas most az infláció?

2021 tavaszán az infláció sokéves rekordot döntött a fejlett világ több pontján. Magyarországon májusban 5,1 százalékos, az Egyesült Államokban 5 százalékos inflációt mértek év/év alapon. A jelenlegi helyzethez a koronavírus-válság okozta keresleti és kínálati változások vezettek, ezeknek a speciális jellegét érdemes szétszálazni ahhoz, hogy a jövőbeli inflációról is következtetést vonhassunk le.

A kínálati oldal totálisan felborult 2020 kezdete óta. Bár a 2020 tavaszi lezárások még egyaránt érintették a fejlett és fejlődő világot is, és így a gyártási kapacitások mindenhol visszaestek, Kína és egyes ázsiai országok gyorsan tudtak regenerálódni. Azonban a fejlett világ inkább szenvedett a járvánnyal, amelyre válaszul az államok nagymértékű fiskális stimulusokkal igyekeztek élénkíteni a keresleti oldalt.

Tavaly nyártól kezdődően kialakult egy olyan helyzet, ahol a szolgáltató szektor bizonyos részeinek betiltása mellett a fejlett világ lakosságának volt pénze és lehetősége termékeket vásárolni, ennek pedig a már maximum kapacitáson pörgő ázsiai (elsősorban kínai) ipar és export lett a nyertese. Házat, autót, elektronikai és háztartási eszközt, felújításhoz, kertépítéshez szükséges elemeket sokan kezdtek vásárolni, ami az import felpörgésén keresztül a szállítási díjak többszörözéséhez és chiphiányhoz vezetett.

Fogyasztási kiadások szintje az USA-ban (2015 vége = 100%)

Forrás: Alpine Macro, HOLD Alapkezelő

Az állami szerepvállalások (a fejlett világ mellett beleértve a kínait is) a beruházásokon keresztül érdemben stimulálták a gazdaságokat. A megnövekedett privát és állami vásárlások pedig a nyersanyagárak széleskörű emelkedéséhez vezettek, mivel a kereslet a válság előtti szint fölé növekedett. (Szinte az olaj az egyetlen kivétel, aminek az ára a légiforgalom visszaesése miatt nem tudott érdemben a 2020 eleji szintek fölé menni.)

Inflációs jelek (nyersanyagárak)

Forrás: Bloomberg

 

Szintén speciális helyzetnek látszik az is, hogy míg az USA-ban a lakosságon belüli foglalkoztatottság 4-5 százalékkal alacsonyabb szinten van, mint a válság előtt, mégis csúcson van azoknak a vállalatoknak a száma, akik munkaerőhiánnyal küzdenek. Egyrészt a lakossághoz juttatott stimulus időszakosan ellenösztönözheti a munkába állást, másrészt a lezárások okozta nehézségek (valakinek otthon kellett maradni a gyerekekkel, amíg nincs iskola) vagy a Covid-tól való félelem is lassította a munkaerőpiac felépülését.

Az állások nehéz betöltéséről panaszkodó kkv-k aránya az USA-ban (%)

Forrás: Bloomberg

A bérek emelkedése milyen mértékű (hány százalékos) lehet véleményetek szerint 2021-ben?

A béremelkedés az év első felében meglehetősen intenzív volt, amit valószínűleg egy kisebb mérséklődés fog követni az év második felében, de ennek ellenére a 2021-es év körülbelül olyan 6-8 százalék körüli bérnövekedéssel zárhat.

Mikorra, milyen mértékű, mennyire tartós infláció várható? Magas infláció jön vagy a jelenlegi helyzet (nyersanyag-áremelkedés ill. hiány) átmeneti és Covid után normalizálódás várható?

Azt gondolom a fent leírt hatások többsége ideiglenesnek tekinthető. Őszre tisztulhat a kép, amennyiben a mutáns vírusok nem okoznak negatív meglepetést. A kínálati oldalról úgy általában nehéz azt feltételezni, hogy ne térne vissza előbb-utóbb a megszokott helyzet, akár a munkaerőpiacot, akár a termelési láncokat nézve. A laza fiskális politika lehet viszont az a pont, ahol tartós változások következhettek be. Ez sem jelenti azt azonban, hogy ebben ne lennének ciklusok, ha a gazdaság erős, a költségvetési támogatások is apadhatnak. Reális viszont azt feltételezni, hogy adott mértékű gazdasági lassulás esetén a politikusok egyre nagyobb élénkítő csomag mellett fognak dönteni, ami a keresleti oldalon keresztül magasabb inflációhoz vezet. Összességében tehát az erős kereslet tartóssága lesz a meghatározó tényező, de jó eséllyel most magasabb inflációt látunk, mint középtávon fogunk.

Hosszabb távon viszont vannak az infláció mellett szóló érvek a fiskális stimulus okozta változásokon túl is. Ezek a tényezők már 2019-ben is ismertek voltak, de a koronavírus gazdasági ciklusra való hatása valószínűleg néhány évre elfedte ezeket a strukturális hatásokat. Ilyen például, hogy az öregedő társadalmakban csökken a munkaképes korú lakosság (USA-ban a baby boomer generáció elhagyja a munkaerőpiacot, de pl. Kínában is csökkenni kezd a munkaképes korú lakosság a korfa miatt), így a munkaerőkínálat csökkenhet, miközben ez a generáció az orvosi kiadásokon és a felhalmozott vagyon elköltésén keresztül relatíve sokat fog fogyasztani. Másik fontos pont, hogy a multipoláris világban a globalizáció tetőzésével vagy csökkenésével párhuzamosan drágulhat a termelés amennyiben egyes termelő kapacitásokat visszavonnak. Ezt nevezik „reshoring” hatásnak (legalábbis a fejlődő országokba való ipari kiszervezések befejeztével vége lesz egy erős deflációs tényezőnek).

Milyen mértékű és lefolyású infláció várható az USD, EUR és HUF világban?

A Fed idénre 3,4 százalékos inflációt prognosztizál, 2022 és 2023-ra már csak 2-2,2 százalékot. Az Európai Központi Bank is emelte az előrejelzését az elmúlt hónapokban, bár abszolút értelemben alacsonyabb számokról van szó: az eurózónában mindössze 1,9 százalékos inflációt vár az EKB, a következő évekre 1,5 illetve 1,4 százalékot. Ezek természetesen itt is erősen függenek a gazdasági növekedéstől (az euró árfolyama is szerepet játszik, erős euro esetén gyengébb exportra számíthatunk) és az energiaáraktól.

A Magyar Nemzeti Bank idénre körülbelül 4 százalékos inflációt vár, a következő két évben 3 százalékot. A 2022-es választási év felfelé mutató kockázatokat jelenthet az adócsökkentéseken és megnövekedett állami költekezéseken keresztül. Elsősorban a munkaerőpiac feszessége az egyik legfontosabb szempont Magyarországon, hogy mennyiben folytatódik a 2015-2019-es folyamat, ahol a munkaerőhiányos gazdaságban a folyamatos bérinfláció mellett az infláció is gyorsulni kezdett.

Állampapírpiaci breakeven infláció az USA-ban (%)

Forrás: Bloomberg