Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Kriptodevizák

Hogyan válthatók forintra a kriptodevizák?

Magyarországon több bitcoin ATM is üzemel, melyeknél forintért lehet kriptodevizát adni és venni. Emellett vannak magyar váltó szolgáltatók is (például a MrCoin vagy a CoinCash), akiknek van ügyfélszolgálatuk, és akik banki forint utalás ellenében bonyolítják az adásvételt. A Revolut is biztosít kripto adásvételi lehetőséget, akinek van Revolut kártyája, annak minden bizonnyal ez a legegyszerűbb mód.

Azonban a fenti esetekben több százalékba kerülnek a tranzakciók. A legolcsóbb és kellően biztonságos út valamelyik nagy, globális kriptotőzsdén számlát nyitni, mint például a Kraken, a Bitstamp vagy a Coinbase. Ebben az esetben is pénz beutalása után lehetséges kriptodevizát vásárolni. Igaz, ez leginkább dollár vagy euró alapon működik, de a tranzakciós díjak csak néhány tized százalékot emésztenek fel.

Miért indítanak újabb és újabb kriptovalutát minden nap? Milyen értéke van az 5272. kriptovalutának?

Az egy közkeletű tévedés, miszerint minden kripto a bitcoinhoz hasonlít: fix a mennyisége, lehet utalni és ennyi az egész. Rengeteg kriptovaluta sokkal inkább egy részvényhez hasonlít, például kölcsönzési platformok, tőzsdék, stabil értékű coinokat kibocsátó platformok részvényeihez, de a sor a végtelenségig folytatható. Ezek a részvényhez hasonlító kriptopénzek bevételt generálnak a tulajdonosaiknak. És ahogy az 5272. részvénynek is magas értéke lehet, ha az egy értelmes és életképes céget takar, úgy kriptoban is pontosan ez a helyzet.

Másrészt a részvények bizonyos szempontból egy meglehetősen unalmas eszközosztály, hiszen törvényileg meghatározott, hogy mit takarnak. Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, amik osztalékot tudnak fizetni. Nagyjából ennyi, és ez egy meglehetősen rugalmatlan definíció. A kriptopénzek mibenlétét azonban nem évszázados jogi definíciók határozzák meg, hanem tetszőlegesen alakítható programkódok, és ez lehetőségek végtelen tárházát nyitja ki. Például, ha tartunk egy adott kriptopénzből, akkor kedvezményt kapunk egy szolgáltatás díjából (például ha tartunk egy tőzsde saját tokenjéből, akkor alacsonyabb díjakkal kereskedhetünk a tőzsdén). Vagy kedvezményt kapunk egy szolgáltatás díjából, ha egy adott kriptopénzzel fizetünk a szolgáltatásért (például egy tőzsde saját tokenjével fizethetjük a kereskedés költségeit). A lehetőségeknek a képzelet szab határt.

Ezek olyan mechanizmusok, melyek egy adott projekt sikerével arányosan értéket adnak egy kriptopénznek. A tőzsdés példánál maradva: minél nagyobb forgalma van egy tőzsdének, annál többen hajtanak a kedvezményes díjakra és veszik meg a tőzsde saját tokenjét. Vagyis felmegy a token ára. Hasonló dolog történik, mint egy részvénynél, a projekt sikerével párhuzamosan felmegy a token ára, miközben szó sincs tulajdonviszonyról vagy osztalékfizetésről.

De a tokeneket használják ösztönző mechanizmusként is, egyes projektek felfuttatásában segíthetnek. Például egy adott projekt saját tokenjéből kifizetést kapnak mindazok, akik segítik a projekt megvalósulását és sikeres működtetését. Olyasmi, mintha részvényopciót kapna mindenki, aki hozzájárul egy vállalkozás sikeréhez. A lényeg pedig az, hogy a világ minden tájáról bárki segíthet a vállalkozásnak, a kifizetést pedig előre meghatározott paraméterek és lefektetett szabályok alapján kapják kiszámítható módon.

Kivégzik a kriptovalutákat az államok, vagy túlélik?

Az államok biztosan nem végzik ki a kriptopénzeket, mert nem tudják. A decentralizált hálózatok elképesztően ellenállóak a támadásokkal szemben, éppen azért, mert nincs egy központjuk, amit le lehetne bombázni, be lehetne zárni, vagy börtönbe lehetne vinni onnét az embereket. Például minden hatalmas erőfeszítés ellenére az államok hiába próbálják erővel felszámolni a terrorizmust, ez nem sikerül nekik (és erőszakos módszerekkel nem is fog sose sikerülni).

A hiábavaló erőfeszítés aktuális látványos példája, az USA kivonulása Afganisztánból. A terrorista sejtek ugyanis decentralizált hálózatba tömörülnek. Hiába számolnak fel egy, két vagy száz ilyen sejtet, a hálózat zavartalanul működik tovább. Hasonló a helyzet a torrentezéssel, a decentralizált fájlcserélés jól működik a jogdíj-lobbi támadásai ellenére. Azonban a decentralizált hálózatok nem szükségképpen rosszak, az internet vagy a kapitalista gazdaságok is lényegében decentralizált hálózatok, vagyis stabilak és ellenállók a támadásokkal és sokkokkal szemben. Viszont ilyen a bitcoin is, amit tehát az államok nem tudnak kivégezni.

Az viszont való igaz, hogy ha kivégezni nem is, de be tudják tiltani kriptopénzeket. Ha ezt sok ország megtenné, az biztosan jelentős árfolyamesést indukálna a bitcoin piacán. Viszont a végeredmény ellentmondásos lenne. A jószándékú felhasználók biztosan felhagynának az alkalmazásával, de mivel a bitcoin fizetési hálózata sértetlen maradna: bűnözők, terroristák továbbra is zavartalanul használhatnák. Én úgy látom, hogy mindezt megértették a jelentősebb államok vezetői, és éppen ezért tiltás helyett inkább szabályozásban gondolkodnak. Például a kriptotőzsdék regulálásával és a kötelező ügyfélazonosítás előírásával legalább a kriptopénzek világába történő belépés kapuit igyekeznek ellenőrizni.

Central Bank Digital Currencies nagyobb teret hódíthat a jövőben?

A CBDC, vagyis a digitális készpénz létjogosultsága nem kérdés. Ennek felismerése Kínában történt meg elsőként, a helyi CDBC-t évek óta fejlesztik, és jövőre élesben is elindul. Mára az összes jelentős fejlett országban megtörtént annak felismerése, hogy a témát erőteljesen kell kutatni, de Kínához képest hatalmas lemaradásban vannak.

Képzeljük el, hogy létezik egy nagy állam által garantált, stabil értékű pénz, amit a telefonunkra telepített pénztárca alkalmazásban tárolhatunk. Bankszámlára nincs szükségünk, az átutalások azonnaliak és szinte ingyenesek. Nem kérdés, hogy a világ bankszámlával nem rendelkező közel kétmilliárd felnőttje mit fog használni. Például Afrikában mindenkinek van mobilja, viszont bankszámlája alig valakinek. Sok ottani ország fizetőeszköze instabil, hatalmas szükségük van könnyen kezelhető, biztonságos, stabil elektronikus pénzre. A fejlettebb világban is sokaknak elege van a bankokon keresztül elérhető drága, macerás és lassú fizetési szolgáltatásokból.

Kínának komoly esélye van arra, hogy éppen a digitális jegybankpénzével versenytársat állítson a dollárnak és a jüant világpénzzé tegye. Miközben a pénzrendszere feletti kontrollját is tökéletesen meg tudja őrizni, hiszen a Nagy Testvér minden apró tranzakcióra valós időben rálát és közbe is tud avatkozni, ha veszélyt észlel. A pénzügyi tevékenységek figyelése és adatbányászati elemzése segít beazonosítani a potenciálisan veszélyt jelentő polgárokat, pénztárcájuk befagyasztásával pedig bármikor közbe lehet lépni és pénzügyileg (is) ellehetetleníthet bárkit. Mindez ijesztő kombinációt jelent a Kínában már kiépült megfigyelő és a hozzá kapcsolt társadalmi kreditrendszerekkel együtt.

Az arany már nem is téma a bitcoin térnyerése miatt?

Ha az infláció hosszabb távon is velünk marad – amire komoly esélyt látok – akkor az arany nagyon is fontos téma lesz még jódarabig. A paradigmaváltások amúgy is sokáig tartanak.