OLVASÓINK KÉRDEZTÉK, VÁLASZOLUNK – MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG, LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍROK

Elképzelhető-e, hogy a magyar lakossági állampapírok kockázatmentessége és/vagy likviditása megbotlik a következő 10 évben anélkül, hogy államcsőd következne be?

Ezt nem tartjuk valószínűnek. A magyar állam forintot, ha arra szükség lenne, gyakorlatilag bármennyit tud nyomtatni. Ezen kívül a lakossági állampapírokat a háztartások, azaz a szavazók tartják, nem lenne tehát célszerű bármilyen hatalmon lévő kormánynak épp ezeket nem visszafizetni vagy az ezekkel kapcsolatban meghirdetett ígéreteket nem betartani. Emellett pedig fontos az is, hogy a magyar államadósság várhatóan pár éven belül (a magas nominális növekedés és az igen alacsony kamatszint következtében) a GDP 60 százaléka alá esik, ami viszonylag könnyen kezelhetővé teszi. – Móricz Dániel

Mi a véleményük az új Magyar Állampapír konstrukcióról, és milyen hatása lehet az ingatlanpiacra?

Véleményem szerint az új, sávosan növekvő kamatú állampapír a teljes futamidőre (5 év) vetítve magasabb hozamot biztosít a befektetőknek (4,95%), mint a jelenlegi ingatlanárakra vetített várható albérleti díjak. Ez utóbbiak lényeges emelkedésére nem számítok, egyrészt a jövedelmekre vetített albérleti árak magas szintje, másrészt a következő két évben átadandó lakások tulajdonosi megoszlása miatt. A pénzügyi befektetők magas aránya miatt a bérbeadandó lakások kínálata ugyanis érezhetően emelkedni fog.

Úgy látom, hogy az ingatlanárak emelkedésének legdinamikusabb szakasza immár mögöttünk van, ezért az ingatlanpiacon az állampapír hozamokat lényegesen meghaladó nyereség már csak az átlagosnál eredményesebb ingatlan kiválasztással érhető el. – Szabó László

Amennyiben valóban csökkennek az EU kifizetések, úgy honnan tudna a magyar állam pótlólagos forrásokat bevonni?

Az EU-s források lényege leegyszerűsítve az volt, hogy a magyar költségvetés úgy tudott nagyon laza, stimulatív maradni az elmúlt években, hogy papíron a költségvetési hiány alacsony maradt, hiszen az állami kiadásokat részben az EU finanszírozta. A következő ciklusban Magyarország várhatóan érezhetően kevesebb pénzt kap majd az EU-tól, ami azt jelenti, hogy a költségvetés kevésbé tud ösztönzőleg hatni a gazdaságra, különösképpen a beruházásokra. A kieső forrásokat tehát nem fogják pótolni, ennyivel kevesebb külső ösztönző hat majd, aminek a következménye várhatóan lassabb gazdasági növekedés lesz. – Móricz Dániel

Csökkenő EU-s kifizetések és gyengébb gazdasági növekedés mellett miből képes az állam törleszteni az államadósságot? Ez hogyan érinti pl. a lakossági államkötvények törlesztését? Milyen mértékben képes az állam az infláció, forintleértékelés segítségével törleszteni a forint alapú államkötvényeket?

Az államadósságokat gyakorlatilag sosem szokták az államok visszafizetni, csak refinanszírozzák. A refinanszírozás akkor megy könnyen és olcsón, ha a piac elhiszi, hogy az adósság szintje a GDP-re vetítve (azaz végső soron az állam bevételi forrásához viszonyítva) fenntartható. A fenntarthatóság alapvetően két dologtól függ, egyrészt attól, hogy mennyi a költségvetés elsődleges (azaz kamatfizetések előtti) egyenlege, másrészt attól, hogy a gazdaság nominális növekedési üteme hogyan viszonyul az államadósságra fizetendő kamatszinthez. Magyarország jelenleg mindkét tekintetben nagyon jól áll: nincs elsődleges költségvetési hiánya, a gazdaság nominális növekedési üteme (jelenleg közel 9%) és az államadósság átlagos kamatszintje (kevesebb, mint 3,5%) között pedig hatalmas a különbség. Épp emiatt várható a következő években a GDP-arányos államadósság jelentős csökkenése. Az EU-s kifizetések mérséklődése egyrészt rontja valamelyest a költségvetés helyzetét, másrészt vélhetően lassul majd a gazdaság növekedése is, de valószínűleg még ezen hatások figyelembevétele mellett sem lesz gond jó pár évig a magyar államadóssággal.

Amennyiben a gazdaságpolitikának sikerül meglepetésszerű (nem várt) inflációnövekedést okoznia, az azonnal megnöveli a GDP növekedési ütemét, tehát csökkenti a GDP-arányos adósságot. Azonban, ha a piaci szereplők az inflációt tartósnak gondolják, akkor egyre magasabb és magasabb kamatokat követelhetnek az államtól, mint kötvénykibocsátótól. Ez lehet a valós kockázat, de ennek kezelésére jelenleg Magyarországnak – elsősorban a stabil külső egyensúlya miatt – sokkal több eszköze van, mint a 2008-09-es válságot megelőzően. – Móricz Dániel