Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Mi a helyzet a világpolitikában?

USA-Kína kereskedelmi háborúval kapcsolatos kilátások?

A legerősebb meggyőződésünk, hogy az USA és Kína közti gazdasági rivalizálással hosszútávon is számolni kell. Bár a médiában sokat hallani arról, hogy Trumpnak a kínai folyó fizetési mérleg többlettel, Kína “deviza-manipulátor” szerepével van problémája, azt gondoljuk, hogy valójában ezek csak részletkérdések a két ország világelsőségért folytatott küzdelmében, amely csak most vette kezdetét.

Az utóbbi években, évtizedekben a legfejlettebb amerikai és európai vállalatok ruháztak be Kínába, amelyek jelentősen segítették a kínai gazdaság növekedését és technológiai fejlődését. Az amerikai fél valószínűleg most elégelte meg ezt a helyzetet, hogy a jelenlegi gazdasági rendszer (amely egyébként alapvetően mindkét félnek kedvező) Kína nagyhatalmai érdekeit is erősen segíti.

Bár nem ez a várakozásunk, rövidtávon elképzelhető hogy javul a jelenlegi helyzet, Trumpnak érdeke lehet a választók felé mutatni, hogy jó megállapodást tudott kiharcolni az amerikaiaknak. Ha lesz is valamiféle megállapodás, arra számítunk, hogy ez a probléma még hosszú évekig velünk marad. – Szabó Balázs

Ebben a cikkben részletesen írunk arról, hogy pontosan miért is lehet probléma Kína gyors fejlődése az amerikai félnek.

Lesz további Brexit? Mely országok, milyen valószínűséggel?

Jelen pillanatban még az sem biztos, hogy Brexit lesz egyáltalán – bár Boris Johnsonnal azért nagyot nőtt az esélye. Ami viszont egészen biztosnak látszik, hogy más országok jóval kisebb eséllyel lépnek a távozás útjára, mint a Brexit szavazás előtt. A brit útnál rosszabb reklámot a távozás számára a legoptimistább EU-pártiak sem tudtak volna elképzelni.

A Brexit elég nagy csapásnak ígérkezett az EU integráció és jövője szempontjából, azonban ahogy jelenleg állnak a dolgok, inkább profitáltunk belőle: nehéz olyan fajsúlyos ügyet találni a múltban, amivel kapcsolatban az EU ilyen egységesen és határozottan fel tudott lépni, ennyire egybekovácsolta volna a tagállamokat. Annyira határozott a britek (és így a további potenciális kilépők) megbüntetésének szándéka, hogy a korábban erre hajlamos pártok (és szavazók) is jelentősen visszavettek az EU-szkeptikus retorikából, összhangban azzal, hogy minden országban jelentősen nőtt az EU népszerűsége a lakosság körében. – Balásy Zsolt

Az olasz gazdaság problémája hogyan oldható meg az Eurózónán belül? Van egyáltalán valami eszköze a politikának?

A problémákra egy lassú megoldás, hogy kisebb bérnövekedés van Olaszországban, mint a centrum országokban, ami miatt az egység bérköltségek konvergálnak valamelyest. Például az elmúlt öt évben jelentős német bérfelzárkózás történt.

Egységbérköltségek alakulása az Eurózónában (1999 Q1 = 100%)

Forrás: BCA Research

Az olasz problémákra megoldás lehetne továbbá a bankrendszer gyorsabb rendberakása, költségvetési segítséggel. Ebben az esetben elnézőbb lehetne az EU a fiskális szigorral. De egyelőre nem az. Viszont a globális problémák most erősen éreztetik a hatásukat a német gazdaságon, amely talán a leginkább függ az exporttól. Ez előbb-utóbb elvezethet oda, hogy a németek is elnézőbbek legyenek a fiskális stimulus terén – látva, hogy az USA könnyedén használja ezt az eszközt. – Cser Tamás

Magyarország és Kína egyre fejlődő kapcsolata milyen gazdasági lehetőségeket jelent hazánknak?

A két ország kapcsolatának változása sokkal inkább politikai, mint gazdasági jellegű. Ennek megértésében talán segítenek a számok: Magyarország importjából Kína 5-5,5 százalékot tett ki az elmúlt 8-10 évben, exportjából pedig 1,5-2 százalékot. Trendszerű változást egyikben sem lehet felfedezni, bár volumenében persze mindkettő nő, ahogy a magyar, a kínai és a világgazdaság is. (Vagyis nem jobban, mint a világ többi részével való külkereskedelmünk.)

Furcsa is lenne, ha az egész világon terjeszkedő kínai gazdaság (ld. Egy Út, Egy Övezet) valamiféle magyar gazdasági sajátosság miatt ide koncentrálna. Kínának tetsző politikai sajátossága van Magyarországnak (és viszont), azonban arról a számok alapján elmondhatjuk, hogy gazdasági gyümölcseit még (?) nem láttuk és az amerikai-kínai kereskedelmi háborút elnézve inkább csökkenni látszanak az esélyei – már ha marad az ország a nyugati integrációban. Sajnos a Budapest-Belgrád vasútvonal sem látszik jelenleg nagy gazdasági áldásnak, a politikai hasznát pedig jellemzően nem a választók szokták lefölözni. Inkább megfizetni. – Balásy Zsolt 

Mi a vélemény GAZDASÁGILAG Trumpról?

Erre több okból is nehéz válaszolni. Egyrészt szinte lehetetlen szétválasztani a gazdasági kérdéseket a politikaitól. A kereskedelmi háború az gazdaság vagy politika? És az adócsökkentés?

Másrészt milyen időtávon és kik az érintettek? Ha a kereskedelmi háború rövidtávon gazdasági problémákat okoz, de hosszabb távon sok gazdasági problémát oldhat meg, akkor jó vagy rossz? És ha megoldja néhány millió amerikai gazdasági problémáját, de problémát okoz néhány tízmillió ázsiainak (kelet-európainak), akkor jó vagy rossz?

Talán egy kevésbé ismert, de gazdaságilag egyértelműen pozitív (és politikailag talán semleges) intézkedését ki lehet emelni: a bürokrácia-csökkentést. Ma az Egyesült Államokban sokkal könnyebb elindítani és működtetni egy vállalkozást, mint 5 évvel ezelőtt.

A fenti kérdések megválaszolása nélkül is elmondható ugyanakkor Trumpról, hogy annak ellenére, hogy választási győzelmét az elégedetlen alsó-középosztálynak köszönheti, erőteljesen jobboldali gazdaságpolitikát folytat (adócsökkentés a gazdagoknál és a vállalatoknál). Emellett pedig nem lehet nem észrevenni, hogy Trump gazdasággal kapcsolatos megnyilvánulásai között folyamatosan ellentétes célok sejlenek fel. Vámot emel, de szeretné, ha a dollár gyengülne. Zavarja a nagy külkereskedelmi deficit, de eközben a kapacitáshiányos gazdaságot fiskális stimulussal ösztönzi. Akkor lazít a költségvetésen, amikor erre a gazdaságnak nincs szüksége, hiszen ez nem a növekedést, hanem az inflációt növeli, de közben felháborodottan nyilatkozik a FED kamatemeléseivel kapcsolatban. Nekimegy Kínának, de közben belerúg a szövetségeseibe (Európa, Kanada, Dél-Korea, stb.) is. Gazdaságilag és politikailag is kiismerhetetlen, nehezen értelmezhető, pszichológiailag talán jobban. – Balásy Zsolt, Móricz Dániel

Mennyire hitelesek a kínai adatok?

Szinte biztosan lehet állítani, hogy a kínai adatokat manipulálják. A legszembeötlőbb példája ennek a kínai GDP adat, amely az elmúlt négy év különböző gazdasági fellendülései és visszaesései mellett is mindig 6,6% és 6,9% között volt. Ezt irreálisnak gondoljuk. Erről a témáról ebben a cikkben írtunk részletesebben. – Szabó Balázs