Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Politika és társadalom

Biden tervezett radikális adóemelése a magas jövedelműek számára milyen hatással lehet az érintettekre és a tőkemozgásra?

Adót emelni sohasem egyszerű feladat egy elnök számára. Mivel a demokratáknak egy fős (effektív) többsége van a felsőházban, ezért minden szenátorra szükség lehet. A pártfegyelem pedig sokkal kevésbé szigorú a tengerentúlon, mint például Magyarországon. Így könnyen lehet, hogy a Senator Manchin-hoz hasonló centristább, gazdasági értelemben jobboldalibb honatyák alkuereje jelentősen megnő, és végül egy kicsit a saját képükre formálhatják a tervezetet. Ennek mértékét megjósolni lehetetlen. Ami a jelenlegi tervezetből kiolvasható, hogy az adóemelések a legvagyonosabb 1 százalékot érintenék arányaiban a leginkább. Mivel esetükben a tőkejövedelem messze fontosabb, mint a munkajövedelem, ezért a hosszú távú árfolyamnyereség adó duplázása (egészen 43,4 százalékig) lehet a legfontosabb intézkedés számukra. Ennek pontos összegére számszaki becslést még nem láttunk.

Azonban egyes források szerint az USA-ban a részvények 75 százalékát adómentes, vagy valamilyen normál kulccsal adózó számlán keresztül tartják. Ezek főként a különböző nyugdíj és hosszú távú megtakarítást támogató konstrukciók keretében érhetőek el. Tehát annak tükrében, hogy nem ismert, hogy az elfogadott törvény mennyit puhul a tervezethez képest, melyik adóévtől kerül bevezetésre és a magánszemélyek által birtokolt részvények mekkora része tartozna végül is effektíven a hatálya alá, nehéz pontos következtetést levonni. Arra számíthatunk, hogy a lakosság által újra befektetendő összeg csökkeni fog valamelyest. Azonban ez a hatás eltörpül a hozamok jelentősége, és a vállalati saját részvény vásárlások mellett.

A hírek alapján azt gondolnám, hogy főleg a vagyonos réteg profitált a válságból, így egy nagyon szűk réteg, aki igazából befektetési lehetőségeket keres, ez valóban így van? A társadalom nagy részének – aki a fogyasztásért felelne – vagyona és vásárló ereje lehet, hogy csökken?

Az USA-ban a 2010-es években általában igaz volt, hogy a gazdaságpolitika gazdagokat segítette, hiszen a jegybanki stimulusok az eszközárakat növelték, illetve Trump adócsökkentési politikája (2017 év végi adócsökkentés) is aszimmetrikus volt ebben a tekintetben. Ezzel szemben a koronavírus-válság okozta igazi változás éppen ezen a területen látszik, hiszen a fiskális politika végre elkezdte a szegényebb rétegeket is célozni, akik el is költik a kapott többletjövedelmeket.

Magyarországon ezek a folyamatok sok szempontból másképp zajlottak. Az általában itt is igaz, hogy az elmúlt tíz év eszközár emelkedései a gazdagoknak segítettek, viszont a részvénytulajdon alacsony szintje miatt az árfolyamok emelkedése jóval kevésbé számít. Az USA-ban látottakhoz hasonló stimulusok sem érkeztek a szegényebb rétegek számára, így nálunk a munkájukat elvesztők relatíve rosszabbul jártak.

A Palesztin-Izraeli konfliktus milyen hatásokkal járhat?

Az izraeli-palesztin konfliktusok sajnos több mint 30 éve velünk vannak, gyakorlatilag ez tekinthető a status quo-nak. Az egyetlen dolog, aminek vélhetően lenne nagyobb hatása, az a konfliktus rendeződése lenne – sajnos erre most sem látszik nagyobb esély, mint az elmúlt 30 évben bármikor.