Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Részvények

Többször olvastam a blogon, hogy a hagyományos részvényeken belül van még potenciál. Ugyanez a logika a technológiai szektoron belül is megvan?

Alapvetően igen, ha tényleg egy jó növekedésű, de emelkedő inflációjú világ áll előttünk, abban a tech szektoron belül is jobban teljesíthetnek az érettebb, már erős profitabilitással rendelkező szereplők. A legnagyobb árazási kockázatnak azon kisebb vállalatok vannak kitéve, amelyek csak a távoli jövőben fognak pozitív eredményeket termelni. A nagy (és érett) technológiai cégeknél viszont az emelkedő kamatok árazási szorzó-leszorító kockázata mellé még társul a szabályozási kockázat is, amely szerintünk magasabb, mint mondjuk 5 éve volt a társadalmi elutasítottság emelkedése miatt.

Mi a véleményetek az új feltörekvő tech cégekről?

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a szektor nem a szakterületünk, a „feltörekvő” technológiai cégek túlnyomó többsége Amerikában és Ázsiában van, mi ezeket a piacokat elsősorban makro szemszögből követjük.

Zoom, Docusign, Atlassian stb. mind olyan gyors növekedésű cégek, amelyekhez a tőzsde valamilyen forradalmi újítást köt, Nasdaq 100 index tagok, és az árfolyamaik többszöröztek a 2020-as év során. A világjárvány okozta gyors digitalizálódás, a kisbefektetők tömeges megjelenése a tőzsdén, illetve a csökkenő hozamok is támogatták az árfolyamok emelkedését. A következő időszakban ezek a hátszelek viszont már várhatóan nem fognak segíteni. Ezzel együtt az ilyen típusú cégeknél mindig a profitok növekedése lesz fókuszban.

Mennyiért lehet megvenni ezeket a cégeket? Maradva a fenti három példánál, 2022-es várt árbevételre nézve a Docusign 25-ös, a Zoom és az Atlassian 28-as szorzón forog. 2022-es várt profitokra nézve a Zoom 81-es, a Docusign 155-ös, az Atlassian 181-es szorzón van. Ha valaki ilyen részvények vásárlását fontolgatja fundamentális alapon, annak erős meggyőződéssel kell rendelkeznie az adott üzlet legalább tíz éves jövőjéről, hogy a növekedés mekkora lehet, és ez növekedés vajon mennyiben jelent profitnövekedést (mennyire skálázható a business, mekkora a fix és változó költségek aránya).

Változik a növekedési részvények kockázata magasabb inflációs környezetben?

Az elmúlt években fokozatosan megnőtt a növekedési részvények árazási prémiuma a piachoz képest. Ebben szerintünk fontos faktor volt a nulla-közeli kamat, aminek a lehetőségét az alacsony infláció teremtette meg. Ezért jelentős kockázatot látunk ezen részvények esetén az emelkedő inflációs környezetben. Ráadásul az infláció mellett a nem „növekvő” részvények is jobban növekvőnek fognak tűnni, kevésbé lesz látványos a növekedési különbség a két csoport között. Ugyanúgy, mint ahogy sokkal vonzóbbnak tűnik 5 százalékos kamat 5 százalék infláció mellett, mint 1 százalék kamat 1 százalék infláció mellett, noha reálértelemben nincs semmi különbség.

Látnak esélyt a nagy tech cégek érdemi megadóztatására/korlátozására az EU részéről? Esélyes a feldarabolás az amerikai adminisztráció részéről?

Az európai politikusoknak eddig is erős szándékuk volt a nagy amerikai technológiai cégek jelenleginél szigorúbb szabályozására, adóztatására, de Donald Trump elnöksége mellett erre nagyon kevés lehetőségük volt, hisz a korábbi elnök harcosan kiállt ezen cégek érdekében. Az új demokrata elnök mellett szerintünk jelentősen nőtt annak az esélye, hogy a szándékból konkrét lépések is lesznek, Biden elnök eddigi lépései sokkal inkább a konszenzuskeresés irányába mutatnak, elég csak arra gondolnunk, hogy a globális minimumadó terve az amerikai adminisztrációtól származik.

De ennél nagyszabásúbb változásokat is el tudunk képzelni a versenypolitikai szabályozás terén. A demokrata elnök kampányának ez is hangsúlyos eleme volt és lépései azóta is a szigorodó szabályozás irányába mutatnak. Ennek legemblematikusabb példája talán Lina Khan kinevezése a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság élére. Mindezek alapján egyértelműen a nagy technológiai cégek versenyelőnyének csökkenésére számítunk. Nehéz megmondani, hogy ennek eleme lesz-e a feldarabolás, mindenesetre a vertikális integrációjuk elleni küzdelem mindenképp eleme lehet a jövőbeli szabályozásnak.

Mi a véleményetek a chipgyártó vállalatok részvényárfolyamáról?

A globálisan kialakult chiphiány uralja a sajtót az elmúlt negyedévekben, mindenki tudja, milyen kedvezőek a rövid távú fundamentumok. Idővel a kínálati oldal alkalmazkodni fog (rengeteg beruházást jelentettek be a közelmúltban), miközben a kereslet is csökkenhet (nem kell mindig megújítani az otthoni elektronikai eszközöket a vírus miatt). Mi ezért távol tartjuk magunkat ettől a szektortól, a piac rövid távú fókusza miatt túl nagy lehet itt a lelkesedés, ami a következő években leereszthet.

GameStop jelenség finomhangolása, álcázása mennyire lehet valós veszély a jövőben?

A GameStop jelenséget nem látjuk veszélynek. Inkább egy piaci érdekesség, anomália, aminek nagyon kicsi a jelentősége, és az első fellángolás után már még kisebb, hiszen az, amire már készül, számít a piac, nem fog nagy megrázkódtatásokat okozni.

Hogyan alakulhat az OTP osztaléka a jövőben?

Az OTP már évek óta egy intenzív növekedési stratégiát folytat és vásárolja fel a régióban tevékenykedő kisebb, nagyobb bankokat. A magas profitabilitása ellenére ezért viszonylag alacsony osztalékkifizetési ráta jellemző a bankra, mivel ezek a tranzakciók felemésztik a felesleges tőkeállományát, amit osztalékfizetésre használhatna. Az akvizíciós törekvésekkel a Covid-válság után sem állt le a bank és nemrég vette meg a NOVA KBM nevű szlovén bankot, ezzel az OTP szlovén kitettsége háromszorosára nőtt és piacvezető lett. Ebből adódóan az osztalékpolitika valószínűleg nem változik a jövőben sem, és a bank jelezte is, hogy elkötelezett az osztalékfizetés iránt, de az osztalékhozam valószínűleg továbbra is 1-2 százalék körül mozog majd.

Az osztalékfizetést nem a bank pénzügyi helyzete, sokkal inkább az MNB engedélye fogja meghatározni, mivel a szabályozó arra kérte a bankokat, hogy szeptember végéig ne fizessenek osztalékot.

Mivel két évnyi osztalék is kimaradt, ezért az a legvalószínűbb, hogy kb. 400-500 Ft osztalékot fog fizetni az OTP valamikor az év végén.

Milyenek a Magyar Telekom és az európai részvénypiac kilátásai?

Pozitívak vagyunk a Magyar Telekomra, leginkább ezt a részvényt tartjuk alulértékeltnek a magyar piacon. A mai alacsony hozamkörnyezetben nagyon vonzó az általa fenntarthatónak tűnően megtermelt 13 százalék körüli CF hozam. A piac az alacsony osztalékra koncentrál – ezért ilyen nyomott az árazás véleményünk szerint – pedig a CF a fontos, ha nem olyan tulajdonos van, aki ellopja/elbukja a bent hagyott pénzt. Az MTEL-nél szerintünk nincs ilyen jellegű tulajdonosi probléma.

4iG esetleges DIGI tranzakciója inkább csökkentheti a versenyt és akár a szektoradók csökkentéséhez is vezethet.

Az európai részvénypiac a globális piacok közül árazásban még az egyik legelfogadhatóbb, nem buborék-szerű. Gazdaságélénkítésben Európa visszafogottabb volt Amerikánál, de előre tekintve itt jöhet nagyobb javulás a válságból. Közben a német politika tolódhat el a bátrabb fiskális költekezés felé.

A globális gazdasági kilábalás – ami a vírusból jöhet a következő 1-2 évben – is inkább Európának segíthet. Közben várhatóan itt kisebb lesz az inflációs nyomás, tartósabban maradhatnak a nulla közeli kamatok, szintén alátámasztva az európai részvényeket. Összességében az európai részvények relatív felülteljesítésére számítunk a következő években.