Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Tőzsde

Milyenek a tőzsdei kilátások 2021-ben?

Így 2021 közepéről nézve ez egy meglehetősen rövid időtáv, amire nagyon nehéz megbízhatóan előre jelezni és nem is szívesen bocsátkozunk ilyen jóslásokba. Jelenleg úgy ítéljük meg, hogy a részvénypiacok ma nem kellően veszik komolyan az indiai variáns (delta) által képviselt kockázatot. Jelenleg az uralkodó vélekedés a negyedik hullámmal kapcsolatban, hogy mivel láthatóan arányaiban jóval kevesebben kerülnek kórházba (az oltottság miatt), mint a korábbi hullámoknál, ezért nem lesznek már komolyabb korlátozások ősszel. Mi ennél pesszimistábbak vagyunk, mert az adatokból azt lehet látni, hogy ugyan még mélyről, de már gyorsan nő a kórházban ápoltak száma sok országban. Az alábbi ábrán az amerikai dinamika látható, ami az elmúlt egy év legmagasabb szintjén tartózkodik:

Forrás: Our World in Data Covid Hospitalization

Ha folytatódik a most látott növekedési dinamika, akkor az amerikai kórházak már szeptemberben telítődhetnek. Muszáj lesz tehát újra lelassítani a folyamatot, hiába alacsony már a társadalom tűrőképessége a korlátozásokkal kapcsolatban.

A vártnál jelentősebb lezárások elsősorban a ciklikusabb szektorokat üthetik meg a tőzsdéken, amelyek a fejlődő piacokon, régiónkban és Nyugat-Európában rendelkeznek jelentősebb súllyal az indexekben, Amerikában kevésbé.

Ugyanakkor jelentős esélyt adunk annak, hogy ez a (negyedik) hullám lesz az utolsó érdemi hullám, mert mindenki vagy oltott lesz, vagy átesik rajta, így valamikor ősszel, amikor már jobban látszik a negyedik hullám lefutása, a piac újra a koronavírus lecsengésére kezdhet majd fókuszálni.

Túlárazottak a tőzsdék? Hol várható fundamentális növekedés? Pár új iparágat leszámítva a többség költséget optimalizál.

Globálisan a részvénypiacok meglehetősen túlárazottak, különösen Amerikában. De leginkább a kötvénypiacok túlárazottak a jegybanki beavatkozások miatt, azokhoz képest nincs buborék a részvénypiacon. Ezért különösen fontos kérdés a következő évek kapcsán, hogy lesz-e olyan tartósnak vélt inflációs emelkedés, amire már muszáj érdemben reagálniuk a jegybankoknak. Arra ugyanis meglehetősen sérülékeny a részvénypiac a mai árazása mellett.

Növekedés tekintetében azt gondoljuk, hogy a következő években lesz némi visszarendeződés az iparágak között, a hagyományos iparágak is fel fognak tudni mutatni növekedést, részben a ciklikus kilábalás miatt, részben az MMT (jegybank által finanszírozott költségvetési költekezés) által, amire érzékenyebbek a ciklikus szektorok (energia, nyersanyag, pénzügy). Emellett a klímavédelemhez kötődő szektorok fognak erős kereslettel szembesülni (de ez persze nem jelenti azt, hogy ezen szektorok jó befektetésnek is fognak bizonyulni a mai árakon vásárolva).

Mennyire túlvettek a részvénypiacok? Azaz mennyi részvényt érdemes a portfoliójában tartani annak, aki még körülbelül 2 évre tervez?

Az elmúlt 1-2 hónapban lassult a részvénypiaci emelkedés, ami talán valamit kivett a korábbi nagyon erős túlvettségből. Kicsit távolabbról nézve így is úgy látjuk, hogy a tőzsdék nagyon sokat beáraztak a várható globális fellendülésből, általánosan magas az értékeltség és vannak rövid távú kockázatok (indiai variáns, emelkedő infláció, kínai lassulás). Ebből a kiinduló pozícióból kétéves időhorizonton szerintünk inkább alacsony részvényarányt érdemes tartani, ennyi idő túl rövid ahhoz, hogyha jönne egy jelentős tőzsdei esés, azt biztosan ledolgozza a piac azelőtt, hogy szükség lenne a pénz kivonására.

Mekkora hozampotenciál lehet a KKE régió részvénypiacaiban (például CETOP)?  

Régiónk részvénypiaca több szempontból is nagyon vonzó szelete a globális részvénypiacoknak. Már a Covid előtt is  az egyik legolcsóbb piac volt a  világon és a vírusválság óta is lemaradó, miközben jól pozícionált a zajló gazdasági kilábalásra, az infláció megemelkedésére és a válság miatt végül a vártnál jóval nagyobb EU-s pénzesőt is élvezni fogja.

A krízisnek voltak nyertesei és vesztesei. Az „Új gazdaságot” képviselő szektorok (technológia, zöld energia, elektromos autózás stb.) számára a beeső állampapírpiaci-hozamok és a pandémia miatt átalakuló rövid és hosszú távú kereslet egyaránt támogató volt, így ezek ára az égbe szökött. Ezzel szemben a „hagyományos gazdaság” részvényei a ciklikus vállalatok papírjai bezuhantak (bankok, biztosítók,  energiacégek, ingatlantársaságok). A tavalyi mélypontok óta megfigyelhető egy jelentősebb visszarendeződés, de utóbbiak árfolyama még így sem haladja meg a Covid előtti szintet.

Régiónk részvénypiacain ezen ciklikus és lemaradó szektorok súlya relatíve jóval nagyobb, mint más térségek részvénypiacain. Ráadásul tőzsdéinek árazottsága relatíve olcsónak mondható. Az elmúlt évtized hozamcsökkenése kevésbé épült be az árakba. Azaz a részvények cash flow hozama és az állampapírok hozama közt jóval nagyobb rés tátong, mint például a tengerentúlon.  A ciklikus gazdasági talpra állást pedig az Európai Uniótól érkező támogatások még magasabb sebességi fokozatba kapcsolják majd. A 2021-2027 közt érkező strukturális támogatások kiegészülve a helyreállítási alap „adományaival” a korábbi évekhez képest nagyobb hátszelet biztosítanak majd régiónknak. Ráadásul fejnehéz módon, azaz a támogatások nagyobb része 2023-ig beérkezik. További érv, hogy az infláció emelkedése kifejezetten támogathatja a felénk felülreprezentált bank, energia, ingatlan vállalatok profitabilitását.

Meg kell még azt is említeni, hogy térségünkben  defenzív részvények is kifejezetten olcsóak és olcsóbbak, mint az Atlanti-óceán túlpartján. Gondolok itt elsősorban a távközlési szektor szereplőire, de a fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek közt is van több, igen vonzó árazottsági szinten. Véleményünk szerint a közép-kelet-európai részvénypiac lemaradóból felülteljesítővé válhat, a következő években. Úgy véljük, igaz lesz ez akkor is, ha rövid távon a különböző vírusmutánsok miatt átmenetileg nyomás alá kerülhetnek a ciklikus részvények.

Milyenek a magyar tőzsdei papírok jövőbeni kilátásai, trendjei?

A következő egy-két évben erős magyar gazdasági helyzetre számítunk, köszönhetően a Covid-kilábalásnak, a felpörgő EU-s pénzeknek és a választási költségvetésnek. Ebben a környezetben elméletileg jól kellene teljesítenie a magyar részvényeknek, különösen a ciklikusabbaknak (MOL, OTP). Ugyanakkor ezen részvények árazását nézve azt látjuk, hogy a piac már nagyon sokat beárazott a várt fellendülésből. Ezért nekünk viszonylag alacsony kitettségünk van rájuk és más régiós országokban (Lengyelország, Görögország) jobb lehetőségeket látunk a fellendülésből részesedni.

Hogyan befolyásolja új befektetők megjelenését a tőzsdéken a mesterséges intelligencia, várható- e új, még komplexebb befektetési eszközök megjelenése?

Idővel biztosan várható új stratégiák térnyerése, csak az időzítés kérdéses. Nekünk a befektetési stratégiánk talán legfontosabb alapja, hogy a piaci szereplők irracionalitása félreárazásokhoz vezet. Racionálisnak tűnik azt várni, hogy az AI ügyesedésével ezek az irracionalitások fokozatosan eltűnnek. Mégis, egyelőre nem tapasztaljuk ennek jeleit és a Covid-válság okozta piaci viselkedés inkább az ellenkezőjéről tanúskodik. Rengetegszer érzékeltük az elmúlt 1,5 év során, hogy a piac meglehetősen bután nagyon a rövid távra fókuszáll. Sokszor például egy-egy újabb lockdown olyan esést okozott kiskereskedő cégekben, mintha fél év kiesés jönne, noha jól tudtuk, hogy ezek 1-2 hónapról szóltak. A vírus okozta pénzosztás és az otthonlét által fűtve ráadásul ismét felerősödött a kisbefektetői aktivitás, ami a piaci szereplők racionalitásának csökkenéséhez vezetett.