Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Zöld témák, környezetvédelem

Mi mondható el a (mű)húsipar jövőjéről, főként a növényi alapú (vagy akár laboratóriumi) műhúsokra kitérve? Milyen lesz például a Beyond Meat alakulása a tőzsdén? Valós-e, hogy mostantól 2050-ig az arányok drasztikusan megváltoznak a fogyasztás terén a műhús javára?

A műhús jövőbeli keresletét (és úgy általában a húsfogyasztás alakulását) számos tényező formálja, ezek összesített hatása fogja megadni az eredményt. A húsfogyasztás visszaszorítása melletti tényezők között találjuk a klímavédelmet (a hústermelés üvegházhatású gázok kibocsátásával jár és jelentős mértékben használja a szűkös természeti erőforrásokat), az egészséges életmód és tudatos táplálkozás térnyerését, valamint a hús előállítása során alkalmazott antibiotikumok káros hatását is. Továbbá fontos tényező, és a húsfogyasztás növekedésének irányába mutat a fejlődő országok népességének növekedése és a középosztály növekedése.

A mai fogyasztó viselkedése szempontjából öt lehetséges út van a jövőre nézve: (1) minden marad a régiben, nem változtat semmit, (2) kevesebb és inkább lokálisan előállított húst fogyaszt, (3) egyáltalán nem fogyaszt húst, (4) hús helyettesítése az étrendben pl. rovarokkal, vagy növényi eredetű műhússal, (5) végül pedig laboratóriumi körülmények között előállított hús fogyasztása. Elméletben ez utóbbi lenne a legkedvezőbb megoldás, nem járna lemondással a fogyasztó oldaláról, azonban ennek előállítása még költséges, nem mérethatékony, és az sem biztos, hogy nagy mennyiségben a környezeti terhelés – az előállítási folyamat egészét nézve – jelentősen csökken.

A fejlett világban elindult egy lassabb folyamat, a vegetáriánus és vegán étkezés terjed, ezek mellett pedig teret nyernek a flexitariánusok is, akik fogyasztanak húst és tejtermékeket, csak csökkentik ezek mennyiségét. Becslések szerint az USA-ban már 100 millió ember így viselkedik, a többség esetében ez azt jelenti, hogy heti 1 olyan napot iktatnak be, amikor nem esznek húst.

Azt viszont nehéz megbecsülni, hogy ennek a lassú folyamatnak hol lesz a vége, és a fent felsorolt, húsfogyasztás csökkentésének irányába ható tényezők fognak-e olyan drasztikus mértékben változni, hogy az egy gyorsabb változást kényszerítsen ki.

A lakosság 2050-re várhatóan megközelíti a 10 milliárd főt, ezen belül pedig a fejlődő országok súlya növekedni fog. Az ábra alapján, a világ folyamatosan növekvő népessége mellett a húsfogyasztás növekedésére lehet számítani. Tehát most úgy tűnik, hogy a fejlett országok fogyasztói által visszafogott húsfogyasztást meghaladja a fejlődő országokból érkező addicionális kereslet a jövőben. Becslések szerint a fejlődő országok húsigénye mellett a fejlett országoknak 40 százalékkal kellene visszafognia a húsfogyasztást ahhoz, hogy világszinten fenntartható legyen annak termelése.

A fejlett országok viszonylatában van jövője a műhúsoknak, ezt a fogyasztók viselkedése is alátámasztja, viszont ez egy elhúzódó, lassan változó folyamat. Az biztos, hogy a folyamat már zajlik, a fejlett országokban már körülbelül 10 éve látható, hogy megállt és elkezdett lassan csökkenni az egy főre jutó húsfogyasztás.

Jólét helyett jóllét központú gazdasági gondolkodás térnyerése mennyire várható? Ez mit jelentene befektetési oldalon? Környezettudatos élet irányába történő elmozdulást mennyire fog generálni a mostani válság? Ez hogyan befolyásolná a befektetési stratégiát?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a klímaváltozás hatásait nem lesz képes az emberiség semlegesíteni, most már inkább csak arról beszélhetünk, hogy a negatív hatásokat valahogyan mérsékelni tudjuk. Ebben a helyzetben nem elég az egyes országok elhivatottsága, ide inkább szupranacionális szinten meghatározott célok és vállalások kellenek. Amíg viszont az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről sem tudnak az országok megegyezni, és vállalni a lehetséges szcenáriók közül is a kevésbé drasztikus út eléréséhez szükséges szintet, nem beszélhetünk jóllét központú gazdasági gondolkodásról.

A klímaváltozás, annak hatásai, a potenciális politikai és gazdasági lépések bizonyos iparágakat érzékenyen érinthetnek (pl. energia, légi közlekedés, szállítmányozás, textilipar, húsipar stb.), viszont ezekben a szektorokban is találhatunk jó lehetőségeket. Az alkalmazkodás kulcskérdés, számos példát láthatunk már most is arra, hogy egy alapvetően klímaváltozás szempontból kedvezőtlen iparágban tevékenykedő cég elkezdett innoválni, ennek köszönhetően pedig csökkentette környezeti terhelését.  A repülőgépek már sokkal hatékonyabban használják az üzemanyagot, alternatív üzemanyag felhasználására is folynak a fejlesztések, a megújuló energia is mindennapos téma, terjednek a cellulóz alapú textilek és a fejlett világban már könnyen elérhetők a növényi alapú műhús készítmények. Az időben elkezdett alkalmazkodás élvonalba hozhat cégeket, a lemaradók viszont nem biztos, hogy be fogják tudni hozni a hátrányukat, ezt is figyelembe kell venni a befektetések során.

A mostani válság egyik legérdekesebb aspektusa az, hogy mi történik a fogyasztó viselkedésével. A kijárási korlátozással megváltozott az életmódunk egy rövidebb időre, azonban ennek nem csak pozitív hatásai vannak környezettudatosság szempontjából. A légi közlekedés az egyik legjelentősebb környezetszennyező iparág, a vírustól való félelem pedig visszaveti az utazási kedvet, ezen túl pedig az is kiderülhet, hogy az üzleti utak egy része felesleges. Bizonyos túlfogyasztott termékekről, például a ruházati cikkekről kiderül a fogyasztó számára, hogy feleslegesen vásárolt eddig olyan sokat, ráadásul ezeknek a termékeknek a környezeti terhelése is jelentős, és az állati eredetű élelmiszerek túlzott fogyasztásával kapcsolatban is változhat a gondolkodás a vírus hatására. A környezettudatosság ellen hat viszont a túlzott óvatosság a mindennapi közlekedésben, így pedig a tömegközlekedés háttérbe szorulása és az autók előnyben részesítése, valamint például az előre csomagolt élelmiszerek preferálása az érintésmentesség szem előtt tartásával. Ezekből a példákból is látszik, hogy nem egyértelmű a vírus által generált környezettudatosság, a hatásokra inkább csak rövid és középtávon lehet felkészülni. Ezek mellett pedig fontos szempont, hogy ha a fejlett országok fogyasztói elkezdenek tudatosabban viselkedni, és több időt és energiát fordítani a környezetvédelemre, a fejlődő országok lakosságának növekedése és az általuk támasztott kereslet globális szinten képes kioltani ezeket a hatásokat. Természetesen ezeket a folyamatokat figyelemmel kísérjük mi is.

Klímaváltozás és annak gazdasági hatási egyes vélemények szerint nagyságrendileg meghaladhatják akár a jelenlegi vírushelyzet negatív következményeit.

A klímaváltozással kapcsolatos félelmek nem alaptalanok, abban viszont nincs egyetértés, hogy ennek mekkora hatása lehet különböző időtávokon. Jeleket már most is látunk (emelkedő hőmérséklet, szeszélyes időjárás, a növényzet átalakulása, újabb növény betegségek megjelenése, betegségek terjedése stb.), de nagyon nehéz meghatározni, hogy milyen mértékű következményekkel kell számolni. A jelenlegi vírushelyzet hirtelen érkezett, és gyorsan jelentkeztek a kezdeti hatásai, az elhúzódóbb hatások pedig már körvonalazódnak, a klímaváltozás esetében viszont sokkal távolabbra kell tekintenünk. Emiatt pedig a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is több időnk van, vagyis a potenciális hatások valamennyire csökkenthetők globális szinten.