Önsegélyező pénztár
jan.
1
2020

Önsegélyező pénztár

Az önsegélyező pénztár az önkéntes pénztárak kevésbé ismert formája az önkéntes nyugdíjpénztár és egészségügyi pénztárak mellett. Csakúgy, mint társai esetében, önsegélyező pénztárba történő befizetéskor is igényelhető adókedvezmény a befizetett összeg százalékában. Fontos kiemelni, hogy az önsegélyező pénztári számlán felhalmozott összeget – az egészségügyi pénztárakhoz hasonlóan – nemcsak a pénztártag, de annak hozzátartozója is igénybe veheti.

Az önsegélyező pénztár adóvisszatérítése

Az önsegélyező pénztárba befizetett összeg után adóvisszatérítés igényelhető, amely szintén számlánkat fogja gyarapítani. A befizetett összeg 20 százaléka, maximum éves 150 000 forint igényelhető vissza az adott pénzügyi évben befizetett személyi jövedelem adónkból (SZJA).

Adott pénzügyi évben így 750 000 forint befizetésig igényelhető adóvisszatérítés, hiszen ilyenkor a 20 százalékos aránnyal számolva elérjük az éves 150 000 forint küszöbértéket. Továbbá nem lehet elégszer kiemelni, főleg KATA adózók esetében, hogy a visszatérítés a befizetett SZJA után igényelhető. Ezáltal, ha nem volt összesen 150 000 forint SZJA befizetésünk az adott évben, a maximálisan visszaigényelhető összeg megegyezik a befizetett SZJA értékével.

Speciális eset, ha az önsegélyező pénztár hozzájárulásunkat cafeteria elemként kapjuk munkáltatónktól, ilyenkor nem alkalmazható jövedelemadó visszatérítés. Helyette munkáltatónk kap adókedvezményt a befizetett összeg után, amellyel így a munkabérünknél alacsonyabb összeggel adózik.

Az önsegélyező pénztárak tartalékai

Az önsegélyező pénztárba befizetett összeg általánosan három tartalékba kerül:

  • Fedezeti tartalék: ebből történik a későbbi szolgáltatások finanszírozása, valamint ez az az összeg, amelynek fialtatásával további felhasználható keretre tehetünk szert
  • Működési tartalék: az adott pénztár ebből a keretből fedezi működési költségeit
  • Likviditási tartalék: a önsegélyező pénztár fizetőképességének biztosítását szolgálja

A három tartalék közötti megoszlást az önsegélyező pénztár alapszabálya határozza meg. Belépéskor érdemes szemügyre vennünk ezeket az arányokat, különösképp a működési tartalék hányadára. A működési tartalék megfizetésén túl a pénztártagoknak érdemes a kártyás, elektronikus, és egyéb nem alapvető szolgáltatások díját is mérlegelni.

Az önsegélyező pénztár felhasználása

Az önsegélyező pénztárban gyűjtött összeg különböző öngondoskodási szolgáltatásokra használható fel. A főbb felhasználási lehetőségek a következő csoportokat foglalják magukban:

  • Gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások: a magzat 91 napos korától megszületéséig, a gyermek megszületése, örökbefogadása, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe;
  • Munkanélküliségi ellátások: nyugdíj ellátásra nem jogosult személyek igényelhetik a munkanélküli segély és annak alapjául szolgáló jövedelem különbségének összegében;
  • Tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek: a törvény által meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezése esetén;
  • Betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek: a pénztártag kieső jövedelmének részleges vagy teljes pótlásaként, vagy megváltozott munkaképesség esetén nyújtható;
  • Hátramaradottak segélyezése halál esetén: pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak részére nyújtható;
  • Nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás: meghatározott törvényi feltételek mellett gyermekek számára tankönyv, taneszköz, ruházat vásárolható, továbbá egyes államilag elismert felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező, 25 évesnél fiatalabb tanulók költségtérítése, kollégiumi vagy albérleti díja kifizethető;
  • Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
  • Közüzemi díjak: törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;
  • Lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg;
  • Otthoni gondozás költségeinek fedezése a pénztártag vagy hozzátartozója részére;
  • Idősgondozás támogatása a pénztártag vagy hozzátartozója részére;
  • Látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, amely a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
  • Életvitelt elősegítő szolgáltatás (mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása).

Fontos kitétel, hogy az önsegélyező pénztárban tartott összeg – függetlenül attól, hogy egyéni vagy munkáltatói befizetés – csak 180 napon túl használható fel. Ez alól kivétel a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz vásárlásának támogatása, amely esetben az összeg azonnal felhasználható.

Forrás