Óvatosságra intő jelek

A koronavírus delta variánsa jelentős bizonytalanságot okoz a piacokon, a vezető részvényindexek azonban mégis csúcs közelben vannak. Sokéves csúcsra ugrott több helyen az infláció, mégis zajlik a pénznyomtatás, a monetáris lazítás és a fiskális stimulusok sorozata. Feszült piac, magas árazottság és befektetési alternatíva hiány jellemzi a tőzsdéket ebben a pillanatban. A pénz olcsó, a részvények drágák (és kockázatosak), a hozamok alacsonyak, az emelkedő infláció viszont egyre erősebben rombolja a megtakarítások vásárlóerejét. Megjelent egy számottevő méretű kisbefektetői réteg a tőzsdéken, olyan platformokat használva, ahol egy gombnyomással lehet pénzügyi termékeket adni/venni. Ezen befektetők a nagy hozam reményében jellemzően nagy tőkeáttételű termékek iránt érdeklődnek.

Jelenleg az egyik legnagyobb strukturális kockázatot éppen a hitelből történő részvényvásárlás, vagyis a tőkeáttételes pozíciók mennyisége jelenti. Amikor saját tőkéből történik a részvényvásárlás akkor az árfolyam fluktuációját sokkal nyugodtabban tűrik a befektetők, és türelmesebben ülnek akár egy veszteséges pozícióban is. Ezzel ellentétben, ha hitelből vásárolnak részvényt, vagy magas tőkeáttételű pozíciót vesznek fel, akkor egy kisebb negatív irányú árfolyammozgás is a pozíciójuk likvidálását, vagy margin call-t eredményezhet. Ha túl sok ilyen pozíció épül ki a tőzsdéken, akkor a piac sérülékennyé válik és egy kis árfolyamesésre is pánikkal reagálhatnak a befektetők, egymás után zárva pozícióikat, ezzel egyre mélyebbre lökve az árfolyamokat. Az alacsony kamatok miatt nem meglepő az erős eladósodottság, de az ezzel járó piaci sérülékenységet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Mi sem mutatja jobban ennek a mutatónak a fontosságát, mint az, hogy Ray Dalio hat összetevőből álló buborékindikátorának ötödik pontja is éppen ezt az adatot vizsgálja. Mindenképpen óvatosságra intő jelként értelmezendő a rekordösszegű tőkeáttétel és annak rendkívül gyors növekedése.

Külön feszültségre ad okot, hogy amikor a múltban a tőkeáttétel növekedési üteme csökkent, esetleg teljesen megfordult, többször is 20 százalékot meghaladó tőzsdei esés következett. Érdemes megnézni a margin hitelek és az S&P 500 piaci kapitalizációjának korrelációját.

A felső ábrán láthatjuk, hogy a margin hitelek növekedési üteme csökken, míg az alsó ábrán a nominális érték csúcsokat dönt. Jelenleg tehát, a lila vonal meredeksége fog először laposodni, utána a trend folytatódása esetén negatívba fordul. Ha a múltbeli korrelációból kiindulhatunk, akkor ez az S&P 500 piaci kapitalizációjának az esésével együtt fog történni. Nehéz megmondani, hogy ez egy leading vagy lagging indikátor, tehát előrejelzi az esést, vagy annak következménye-e. Egyáltalán indikátornak tekinthető-e, vagy csak az alacsony kamatszint gyakorol hatást egy mögöttes változóként az S&P 500-ra és a margin hitelekre? Bárhogyan is értelmezzük, a piac sérülékenységét és törékenységét jól körvonalazza.

Volatilis időszak előtt állunk tehát, amikor az aktív portfóliómenedzsment szerepe talán fontosabb, mint valaha.