Újabb görög adósságleírás?

A magánszektor adósságleírása után (Private Sector Involvement =PSI) volt szó arról, hogy egyszer majd az állami hitelezõk is részt vehetnek esetleg egy adósságleírásban (Official Sector Involvement =OSI), de a februári görög adósságcsere után ezek a tervezgetések elhaltak – különösen, hogy nem is lehetett tudni, hogy az újonnan hatalomra kerülõ görög kormány mit is akar egyáltalán. Pedig egyértelmûnek tûnt, hogy vagy az adósságot, vagy az adósság kamatszintjét csökkenteni kell, mivel a görögök nem tudják kifizetni a hiteleiket.

Ideje bevetni az atomfegyvert

Ahogyan már régóta tartani lehetett tõle, az eurozóna adósságválsága elérte Spanyolországot és Olaszországot. A spanyolok immáron csak 6-8%-on tudnak/tudnának államkötvényt kibocsátani, és az olasz hozamok is masszívan emelkednek. Mit jelent ez? A hozamok megugrása miatt a várható jövõbeli kamatfizetés összege megnõ, ami miatt további megszorítást kellene csinálni, ami tovább mélyíti a recessziót. Ez a halálspirál. Pedig a megoldás kulcsa régen ott van a politikusok és a jegybank kezében.

Nem az euró összeomlása, hanem a kilátástalan mentési kísérlet veszélyezteti igazából az európai stabilitást – állítja a Londonban élő világhírű német jogtudós

Egyre nyilvánvalóbb, hogy jogellenesek az euró és a dél-európai országok pénzügyi mentését szolgáló erőfeszítések, amelyek valójában nem elsősorban a déli országokban, hanem éppenséggel a fejlett észak-európai államokban, például Németországban veszélyeztetik a társadalmi békét – mondja az alapblog.hu-nak adott interjúban Gunnar Beck, a London School of Economics egyetem nemzetközi tekintélynek örvendő német professzora. Szerinte szülőhazájában a kormány és az ellenzék főszereplői – a politikai korrektség jegyében, az összeurópai biztonsági és pénzügyi érdekekre hivatkozva – egyre többet hazudnak és figyelmen kívül hagyják mind a demokratikus, mind a nemzeti érdekeket, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a alkotmánybírákra, hogy azok szakmaiságot nélkülöző határozatokat hozzanak. A politika és a jogrend védelmezői közösen csapják be a választókat – nem szükségszerűen rossz szándékból. Eközben egyre nagyobb anyagi és más áldozatokat követelnek az emberektől az euróövezet megmentése érdekében, holott folyamatosan csökken e cél elérésének a valószínűsége.

Mindebből olyan társadalmi robbanások bekövetkeztét prognosztizálja a Londonban kutató német professzor, a brit parlament volt tanácsadója, amelyek – a közkeletű elképzelésekkel ellentétben – nem elsősorban az eladósodott dél-európai országokat, hanem az őket kudarcra ítélten segíteni igyekvő északnyugat-európai országokat fogják sújtani.

9 év

A napokban új lakóhelyem eldugott polcait takarítottam. Kidobáltam a vacak kacatot, nézegettem az előző lakó(k) otthagyott cuccait, a régi újságokat, kiadványokat. Találtam egy 2003. október…

A gazdagokért módosítják a Ptk.-t

A magyar vagyonosok most kezdenek rájönni, hogy nem halhatatlanok – állította egy privátbankár. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a kormány olyan törvénymódosításba kezdett, ami…

Évszázados rutinunk van a kuncsorgásban – az origo.hu-n találtuk

Nagyon jó cikket találtunk az origo.hu-n!

Népszövetségi kölcsön, hét évig Magyarországon tartózkodó amerikai pénzügyi felügyelő, szovjet és kínai segítség – a múlt században számos előzményük volt a mostani IMF-es hiteltárgyalásoknak. Sőt, arra is akad példa, hogy a segítségnyújtásnak a maihoz hasonló feltételei voltak. Kihez fordultunk az elmúlt 100 évben, ha elfogyott a pénzünk?

Az (un)ortodoxia diadala

A magyar állampapírhozamok az év eleji 8-9-10%-os szintekrõl mára 7% környékére csökkentek, jelentõsen javítva a finanszírozási kilátásokat. Különösen jó eredmény ez annak fényében, hogy az európai adósságválság nem ért véget, az olasz 10éves 6% felett, a spanyol 10éves kötvényhozam pedig 7% környékén van. Mit tud Magyarország?

Kényszerkötvény – avagy fizessenek a gazdagok (apropó: és ki a gazdag?)

Stefanbach.jpgNémetország adósságállománya egészen rövid időn belül 10 százalékkal csökkenne, ha a polgárok felső 10 százaléka vagyonának egytizedét hosszabb távra kölcsönadná az államnak.
Nagyjából erről szól az egyik vezető német közgazdasági agytröszt, a berlini DIW kutatóintézet (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) legfrissebb tanulmánya, amelynek fő szerzője az alapblog.hu olvasóinak értésére adja, hogy az európai  gazdagoknak, habár nagyon ágálnak ellene, valójában érdekükben áll, hogy külön is megsegítsék az államot. Stefan Bach és csapata szerint főként a legeladósodottabb európai országokban kellene külön járulékokkal sújtani a nagy vagyonok gazdáit. Az eladósodási folyamatnak ugyanis az elmúlt évtizedben ők voltak elsősorban a haszonélvezői, ezzel mélyítették a társadalmi igazságtalanságokat. Ha viszont most belemennének a vagyonadóba és/vagy a kötelező kötvényvásárlásba, akkor egyrészt a társadalmi feszültségeket, másrészt a jövő generációkra váró rettenetes terheket enyhítenék.

Mi van, ha…

…mûködik a C terv Európában? Értem ez alatt azt, hogy a két drasztikus út egyike sem következik be, sem az euró szétesése sem a teljes elinflálás, hanem valóban mûködik a "kiüljük a válságot" és a lassú barkácsolás stratégiája? Mi van, ha már láttuk az eurózóna válságának mélypontját? Ez annyira hihetetlenül hangzik, hogy érdemes megfontolni, vajon igaz lehet-e?

Az euróválság öt percben

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász elmondja, hogy mitõl van a krízis, és hogyan oldjuk meg. Sajnos sok európai politikus még mindig nem érti az okokat, a megoldási lehetõségeket így nem is tudják elfogadni. Az elmondottakkal 100%-osan egyetértek:

Kína: buborék vagy lehetőség?

Nagy Medve fiai már régóta várják, hogy összeomoljon a kínai gazdaság, volt olyan hedge fund kezelõ is, aki külön Kína shortolására hozott létre befektetési alapot. Divatos pesszimistának lenni az országra, de valóban megalapozott-e ez?

A Matolcsy Put

A devizahitelesek nagy bánatára és a forint shortosok nagy örömére (nemzet)gazdasági miniszterünk mindig elő tud varázsolni valami újat, amivel az euró/forint árfolyamot feltornássza. Legutóbb a…