Passzív jövedelem
jan.
1
2020

Passzív jövedelem

Passzív jövedelemnek nevezzük azokat a bevételi forrásokat, amelyek megszerzéséhez nem kell jelentős időt és energiát befektetnie a passzív jövedelem élvezőjének. A definíció nem egzakt, és ennek megfelelően nincs egyértelmű határvonal sem az aktív és passzív jövedelmi források között. Köznyelvben a passzív jövedelem legtöbbször a tőke és befektetések után elért hozamot, jogdíjakat, vagy egyéb szellemi tulajdon után járó bevételt takarja. Passzív jövedelmet használhatunk elsődleges bevételi forrásként vagy jövedelem kiegészítésként is.

Passzív jövedelem források

A passzív jövedelmi források között számos bevételi lehetőséget lehet számon tartani, azonban ahogy a definíció esetén is,  ezek a források sem mindig sorolhatók egyértelműen  a passzív jövedelmi kategóriába.

  • Osztalék és kamatok – az egyik leggyakrabban használt példa a passzív jövedelem forrásra a befektetéseink után kapott osztalékok és kamatok. Habár ilyenkor is szükséges minimális munkavégzés az értékpapírok kiválasztásánál és a portfólió felállítása során, a kezdeti időbefektetést követően csupán minimális folyamatos munkavégzés szükséges.
  • Ingatlan bérbeadás – aki adta már ki ingatlanját tudhatja, hogy ilyen helyzetben is szükséges némi munkavégzés az ingatlan meghirdetése és bérlővel történő megegyezés során. Azonban a bérleti időszaknak ez legtöbbször csak töredékét teszi ki, míg a bérleti díjból bejövő passzív jövedelmi forrás folyamatos az időszak alatt. Ügynökség bevonásával a befektetett munkaidő tovább csökkenthető, azonban ennek költsége van.
  • Indexkövető alapok – az elmúlt évek kedvelt befektetései, még talán az osztalék portfólió építésénél is kevesebb kezdeti munkát igényelnek. Az indexkövetés egyik előnye, hogy befektetésünket diverzifikáljuk és csak az általános piaci trendet követjük.
  • Peer-to-peer lending – habár Magyarországon még kevésbé elterjedt, a nyugati országokban több start-up is kínálja ezt a passzív jövedelmi forrást. Lényege, hogy egy alkalmazás segítségével közvetlenül adunk kölcsönt másoknak, és a törlesztés is az applikáción keresztül történik.
  • Közösségi gazdaság – szintén az elmúlt évek applikáció lázának köszönhető a közösségi gazdaság megjelenése a passzív jövedelmi források között. Általánosságban a modell lényege, hogy bizonyos tárgyakat, eszközöket rövid időre kikölcsönzünk egy bérlőnek applikáción keresztül. Ezek lehetnek rövid távú ingatlan bérbeadások, autókölcsönzés, vagy akár munkagépek kölcsönadása.
  • Szellemi jogok – a jogdíjak szintén a passzív jövedelem forrásának táborát sokasítják. A kezdeti munkabefektetés itt is elengedhetetlen, azonban szellemi termékünk létrehozását követően csak az esetleges jogsértőkkel kell bajlódnunk. A legtöbb szellemi terméktulajdonos különböző érdekképviseletek és ügynökségek alkalmazásával nemcsak a folyamatos munkavégzést engedi át, de a szakértelem bevonásával minden bizonnyal hatékonyabban is tudja passzív jövedelmét biztosítani.

Pénzügyi függetlenség

A passzív jövedelmek egyik nagy előnye, hogy némi biztonságot adnak olyan helyzetekben, ha fő jövedelmi forrásunk elapad. Passzív jövedelmünk és a vele járó pénzügyi függetlenségünk alakulását pontos számokkal is nyomon követhetjük. Az egyik legegyszerűbb módszer éves passzív jövedelmünk elosztása éves költésünkkel. Utóbbit egyszerűen kiszámolhatjuk az adott évben keletkezett jövedelmünk és pénzügyi megtakarításunk arányaként. A hányados megmutatja nekünk, hogy költségeink mekkora részét tudjuk fedezni csupán passzív jövedelmünkre támaszkodva. Az egynél vagy 100 százaléknál magasabb mutató teljes pénzügyi függetlenséget jelent számunkra.

Forrás