Ránk leselkedő kockázatok

A Világgazdasági Fórum (WEF) idén is elkészítette a globális kockázati riportját, immár tizenhatodik alkalommal. A riport itt , rövidebb összefoglalója itt olvasható.

A jelentés egy 800 fős csoport válaszaiból született meg. A csoport tagjai különböző gazdasági és társadalmi területek vezetői, szakértői, és a világ összes földrajzi régióját reprezentálják.

A WEF kockázatértékelési módszertana szerint az összes globális kockázat 2021-ben a következő tág kategóriákba sorolható:

🔵 Gazdasági

🟢 Környezeti

🟠 Geopolitikai

🔴 Társadalmi

🟣 Technikai

Az alábbi táblázatban a legnagyobb kockázatok bekövetkezésük valószínűsége szerint, illetve hatásuk szerint sorba rendezve láthatók.

fertőző betegségek mára a valószínűségük és hatásuk mérőszámai alapján is az egyik legfontosabb társadalmi kockázatnak számítanak. Összességében továbbra is a környezeti kockázatok uralják a ranglistát, és hatásuk alapján a top 10 kockázat közül ötöt ezek jelentenek. Különösen, ha az éghajlatváltozás elleni küzdelem kudarcát vesszük alapul. Számos ország nem teljesíti a párizsi klímaegyezményben 2015-ben kitűzött karbon kibocsátási célokat, miközben a világjárvány késlelteti a szén-dioxid-semleges gazdaság felé történő elmozdulást is. Eközben a biodiverzitás csökkenése soha nem látott ütemben előforduló természeti jelenség.

A hatása szerint a tömegpusztító fegyverek által okozott kockázat a harmadik helyre került. A globális fegyverkezési versenyben egyetlen téves lépés súlyos következményekkel járna a társadalmi és politikai stabilitás szempontjából, véli a tanulmány.

A társadalmi kockázatok területén a legnagyobb veszélyforrást a COVID-19 által kiváltott jelenségek alkotják. Ezen belül is a fiatalok kiábrándultsága és a mentális egészségüknek a romlása, valamint a megélhetési válságok bizonyulnak a legnagyobb problémának.  A fiatal korosztály számára a járvány borús jövőképet fest, mivel rengeteg lehetőségtől fosztja meg őket a kialakult válsághelyzet. Közben a vakcinával kapcsolatos tudományos álhírek és tudományellenes vélemények szintén egyre nagyobb társadalmi feszültséget szülnek.

A gazdasági kockázatok tekintetében a tanulmány azt emeli ki, hogy a jegybankok soha nem látott mennységű pénzzel árasztották el a pénzpiacokat, valamint az átmenetileg bezárni kényszerülő vállalkozásokat, és az otthonaikba bezárkózó lakosságot. A GDP arányos adósság ezáltal rohamosan nő a világban. Azonban, ha a globális növekedés nem indulna be rövid időn belül, és hosszabb ideig stagnálna, a világnak egy adósságválsággal kellene szembenéznie. Több jelentős iparágban (turizmus, vendéglátás) folyamatosan növekszenek a feszültségek, a gazdaságok azt kockáztatják, hogy megugrik a zombi vállalatok száma, ezáltal csökken a gazdaság egészének a produktivitása. Mindezek ellenére a tőzsdék szárnyalnak, az értékeltségi szintek folyamatosan nőnek, a részvénypiacok azokat a befektetőket jutalmazzák, akik a gyors fellendülésre fogadtak.

A technológia kockázatok terén is azt emeli ki a tanulmány, hogy a COVID-19 több potenciális kockázatot a felszínre hozott. Az egyik ilyen veszélyforrás, hogy a digitális egyenlőtlenségek tovább nőnek az emberek között, az alacsonyabb digitális műveltségűek rohamos ütemben leszakadnak a digitálisan műveltebbektől. A járvány ugyanis több otthoni és több digitális munkavégzést eredményezett, úgy, hogy egész iparágak digitalizációja is felgyorsult. A tanulmány megemlíti, hogy globálisan egyre nagyobb mértékben nő a digitális teljesítménykoncentráció. Néhány vállalat – ilyen például az Amazon az online kiskereskedelemben – piaci részesedése a saját ágazatában fenyegető lehet a több szereplőre nézve.

Forrás