ROA
jan.
1
2020

ROA (Return on Assets) – Eszközarányos jövedelem

Az angol “return on assets” (magyarul eszközarányos megtérülés vagy eszközarányos jövedelmezőség) rövidítése a RoA betűszó. A mutató arról ad információt a befektetőnek, hogy a vállalat mennyire hatékonyan használja fel eszközeit. A mutató könyv szerinti értéken kerül számításra az adózott eredmény és az átlagos eszközállomány könyv szerinti értékének hányadosaként.  Előnye, hogy az RoA mutató figyelembe veszi a vállalat eladósodottságát – RoE (return on equity, vagy tőkearányos megtérülés) társával szemben – és segíti a vállalat idősoros vagy szektortársaihoz mért elemzését. A mutató korlátja, hogy szektorok összehasonlításánál az adott szektor tőkeigényességét figyelmen kívül hagyja, így nem nyújt megfelelő összehasonlítási alapot szektorok közötti befektetési döntés meghozatala esetén.

RoA számítása

A képletet az adózott eredmény és az eszközök könyv szerinti értékének átlagos állománya adja. Az adózott eredmény könnyedén begyűjthető az adott vállalat pénzügyi beszámolóiból. Az eszközök átlagolására azért van szükség, mivel a főkönyv mindig csak egy pillanatnyi állást közöl a vállalat eszközeiről és forrásairól, míg adózott eredményt ezzel szemben egy bizonyos időszakon belül mér a cég. Az idődimenziók egyeztetése végett az adózott eredmény időszakára átlagoljuk a cég eszközállományának könyv szerinti értékét.

RoA = Adózott Eredmény / Eszközállomány

Például, ha adott évre akarjuk kiszámolni Nagyotkaszál Kft. RoA mutatóját, akkor az éves beszámolót használva az adózott eredményt elosztjuk az év eleji és év végi eszközállomány – vagy mérlegfőösszeg – átlagával. Amennyiben rendelkezésünkre állnak fél- vagy negyedéves beszámolók, úgy az átlagot tovább pontosíthatjuk.

Tőkeáttétel

Tőkeáttétel alatt az teljes eszközállomány vagy mérlegfőösszeg és a vállalat saját tőkéje közötti arányt értjük. Minél magasabb ez a tőkeáttételi arány, annál jobban el van adósodva a vállalat, eszközeinek annál nagyobb részét finanszírozza adósságból. Magasabb tőkeáttétel mellett növelhetjük vállalkozásunk nyereségességét, hiszen a vállalkozás nyeresége kisebb tőkére vetül. Egyúttal azonban a tőkeáttétel kockázatosabbá is teszi vállalkozásunkat, hiszen a veszteségeket vagy az eszközök értékleírásának hatásait a megtérülési rátákhoz hasonlóan tőkénkre vetítve felnagyítja. Két azonos méretű vállalkozás esetében a magasabb tőkeáttétellel rendelkező vállalkozás tőkearányos megtérülése magasabb, hiszen kisebb a nevezőben a saját tőke aránya.

A tőkearányos megtérüléssel szemben az RoA mutató a teljes eszközállományt figyelembe veszi. Két azonos méretű vállalkozás közül a magasabb tőkeáttétellel rendelkező RoA mutatója alacsonyabb lesz, hiszen annak pénzügyi eredményét a magasabb kamatok rontják, míg mérlegfőösszegük megegyezik. Így hasonló vállalkozások esetében ügyesen kiszűrhetjük az eladósodott cégeket.

Hitelből finanszírozott növekedés esetén a RoA mutató – ceteris paribus – csökken, hiszen az új eszközállomány után befolyó nyereség egy része adósságszolgálatra lesz költve. Így az adózott eredmény és a mutató nevezője kisebb mértékben növekszik, mint a mérlegfőösszeg a mutató nevezőjében.

Természetesen az alacsonyabb RoA mutatónak lehetnek egyéb okai is, magasabb bérköltségek, gyengébb piaci befolyás, vagy épp magasabb fix költségek. Pontos képet a vállalatról csak annak részletes elemzésével kapunk, de a RoA mutatókhoz hasonló indikátorok jó áttekintést adnak a vállalat hatékony működéséről.

ROA előnyei

  • A mutató használatával jó áttekintést nyerünk a vállalkozás hatékony működéséről.
  • A mutató jó alapot nyújt a vállalat idősoros elemzésére, vagy a vállalat összehasonlítására hasonló vállalkozásokkal.
  • A RoA mutató kiszámolásához viszonylag egyszerűen hozzáférhető adatokra van csupán szükségünk a vállalkozás mérlegéből.

ROA hátrányai

  • A RoA mutató nem hatékony eszköz szektorok közötti összehasonlításra.
  • Miután valamennyi adósság egészséges a cég életében, a tőkére vetített adózott eredmény és mérlegfőösszeg hányadosa nem feltétlenül festi a legpontosabb képet a vállalat hatékony működéséről. Érdemes a RoA mutatót nettó üzemi eredmény / eszközállomány alapon is kiszámolni (üzemi eredmény * (1 – adó) / eszközök), hogy tisztán az üzemi hatékonyságról kapjunk egy képet.
  • Pusztán a RoA mutató nem ad kellő információt egy vállalat egészségéről és hatékonyságáról, sokkal inkább érdemes mindig egy mélyebb elemzés részeként használni a mutatót.

Forrás