Románia választott – nyugatias szelek tőlünk keletre

Az amerikai elnökválasztás körüli felfokozott izgalmaktól „kiégett” befektetők érthető módon alig figyeltek Romániára, ahol a hétvégén szintén döntött a nép. Noha tudvalevő volt, hogy a román parlamenti választások kimenetele aligha rengeti majd meg a világ részvénypiacait, de közép-kelet-európai befektetőként illett figyelni. Nemcsak azért, mert a román tőzsde, régiónk részvénypiacának szerves része, hanem azért is, mert egyfelől Európának ezen a végén feltűnően sok a meghatározó állami tulajdonban lévő tőzsdei társaság, másfelől pedig, tulajdoni hányad ide vagy oda, a kormányok időnként előszeretettel erodálják kreatív intézkedésekkel a tőzsdei cégek értékét. A részvénypiacok szempontjából (sem) volt tehát mindegy, hogy milyen kormány vezényel Bukarestben a következő négy évben.

2016-ban a szociáldemokraták nyertek és ezzel kezdetét is vette egy zűrzavaros négy év. 2017-ben kivívták a nép haragját, mikor vezetőjüket – az azóta jogerősen börtönbüntetésre ítélt – Liviu Dragneát mentesíteni akarták a korrupcióellenes törvények alól. 2018 decemberében egy tőzsdét rengető karácsonyi szeretetcsomaggal rukkoltak elő, hogy az egyébként szükségtelenül elszálló költségvetési lyukat betömjék. Gigantikus banki különadó, távközlési szektoradó, energiacégeket sújtó elvonások, magánnyugdíjpénztárakat ellehetetlenítő követelmények kerültek a „fa alá”, ami egy szempillantás alatt közel 20 százalékkal rántotta mélybe a bukaresti tőzsdeindexet. Tavasszal aztán szép lassan kihátráltak a legtöbb intézkedésből. A „négyév” további „sikere” volt, hogy az ország számára nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai szempontból is kulcsfontosságú, a Petrom és az Exxon által közösen tulajdonolt hatalmas fekete-tengeri gázmezőt sikerült érintetlenül hagyni, mivel a kormányzat nem volt képes egy kellően támogató és kiszámítható adórendszert összeeszkábálni. A Hidroelectrica „tőzsdei” privatizációja sem valósult meg, sőt idén jogszabályba foglalták, hogy még két évig ne is lehessen állami céget privatizálni. Ezáltal a román részvénypiac MSCI feltörekvő piaci indexbe jutása is elmaradt, amivel gyakorlatilag a bukaresti börze felkerült volna a nehézsúlyú befektetők világtérképére. A ciklus végére, 2019-ben egy bizalmatlansági indítvány után megbukott a szocdem kormány, de a Ludovic Orban vezette liberális párt, nagy népszerűsége ellenére is csak kisebbségből tudott kormányozni egészen ezidáig.

Ebben jöhet most változás…Bár a populista és nacionalista szociáldemokraták (PSD) hétvégén a legtöbb szavazatot megszerezve a vártnál jobban szerepelt, de azt nagyobb valószínűséggel nem sikerül megakadályozniuk, hogy a reformpárti és piacbarát erők a parlamenti többséghez juthassanak.. A liberális párt (PNL) és egy viszonylag fiatal, a Mentsétek meg Romániát Párt (USR) megkaparintotta a szavazatok jelentős részét és az RMDSZ bevonásával hárompárti koalíciót alkotva meg is lehet a többségi kormányzás. Igaz, ehhez belpolitikai csatározások által tarkított rögös út vezethet, mert kormányalakításra elsőre fel kellene kérni a győztes pártot. A szocdemek azonban valószínűleg nem tudnak majd többségi koalíciót összehozni és stabilan kormányozni. Matematikai síkon lenne rá esély, de ideológiailag aligha.

A szavazatok 96 százalékos feldolgozottságnál a PSD közel 29,5, a PNL 24,5 az USR 15,5, míg az RMDSZ 7,5 százalékon áll. A parlamentbe bekerült még az ultraszélsőjobb AUR, aki aggasztóan magas 8,5 százalékot kapott.  A PNL+USR+RMDSZ 47,5 százaléka közel 55 százalékos parlamenti többséget vetít előre.

Ez azt is jelenti, hogy valószínűleg megnyílik az út számos, a gazdaság és a részvénypiac számára egyaránt pozitív intézkedés előtt. Mindkét párt befektetőbarátabb környezet kialakításával ösztönözné a beruházásokat, ami azért is elengedhetetlen, hogy a 2021-27-es uniós ciklusban a korábbihoz képest növekvő támogatás valóban „célba érjen”. Stabilabb és kiszámíthatóbb költségvetési politika is cél, amit főként a szocdemek brutális, 40 százalékos nyugdíjemelési tervének mérséklésével, de részben a hazánkban is nagy sikert arató e-pénztárgépek bevezetésével lehetne elérni. Mivel az USR a szavazatok jelentős részét megszerezve nélkülözhetetlenné vált a PNL számára, így az USR korrupcióellenes, gazdaságot fehérítő, Európával kapcsolatban „macroni” gondolkodású programja is jobban dominálhat 2024 végéig. A Petrom végre nekiláthat a fekete tengeri gáz kitermelésének, a Hidroelectrica jöhet a tőzsdére, a Banca Transylvaia és a BRD bank profitálhat egy erőteljesebb, stabilabb gazdasági fordulatból a ciklus közepe táján pedig akár az MSCI fejlődő piaci előléptetés is meglehet. Kedvező lehet tehát a következő évek „newsflowja”, az MSCI tagság pedig sok „passzív” indexkövető vevőt csalogathat a piacra. Egy gond van csak, hogy a román részvények többsége a fentiekből már elég sokat áraz, vagyis már nem olcsó…