Rózsaszínű pénzügyi vágóhíd 2020 – ritkán látható nagy tolongás

Azaz hogyan mészárolják le az avokádókat

Talán blogger nevemből is sejthető, hogy pár évet már lehúztam a tőkepiacon. A kezdet – mintha csak  tegnap lett volna – mikor egyetemistaként “betaktikáztam” magam a Budapesti Értéktőzsde nyitóbulijára a Kongresszusi Központba. A (néha egyoldalú) szerelem mind a mai napig tart. Harminc év, iszonyú mennyiségű sztori, több tízezer tőzsdei megbízás és persze rengeteg megfizetett tanulópénz…bocs a nosztalgiázásért!

Talán a tőzsdei frontvonalban eltöltött hosszú időszaknak köszönhető, hogy rengetegen megkerestek befektetői kérdésekkel. A hozzám fordulók nyolcvan százaléka megfogadta tanácsomat.

Feltéve, ha egyetértettem a felvetésükkel…

Ha ellenben megpróbáltam lebeszélni őket ötletükről, többnyire figyelmesen hallgattak, majd megcsinálták, amit eredetileg is akartak. Persze voltak, akik éppen így jártak jól, de többségük sajnos nincs már a tőkepiacon. Márpedig a tőzsdének a befektetők általában nem a rengeteg megkeresett pénztől megundorodva fordítanak hátat.

Lassan jöttem rá, hogy a legtöbb esetben a hozzám fordulók többsége nem valódi tanácsot akar, sokkal inkább megerősítést vár. Ha ezt nem kapják meg, mennek tovább. Szerencsére előbb-utóbb mindig találnak egy lelkes brókert, aki minden remek ötletet támogat.

Az elmúlt tíz évben “Rózsaszín pénzügyi vágóhíd” címmel már kétszer írtam az olcsó kereskedést, nagy tőkeáttételt és könnyű pénzkeresetet kínáló tőkepiaci kereskedési portálok ellenállhatatlan “szirén énekéről”. A fentiek miatt persze nem abban a reményben, hogy túl sokan megfogadják a cikkek üzenetét, de ha már egyetlen ember egzisztenciáját sikerül megmenteni, akkor nem volt fölösleges az írásra szánt idő.

Öt évvel az utolsó bejegyzés után talán érdemes megnézni, hogy a hozamokra pozitív hatással bíró jutalék nélküli kereskedés megjelenésével és az elmúlt hónapok őrült tőzsdei száguldása után milyen eredményeket produkálnak a befektetők. Továbbra is a befektetési szolgáltatók internetes nyitó oldalán kötelezően feltüntetett adatokat hívjuk segítségül. A szolgáltatóknak ugyanis ki kell mutatniuk, hogy az elmúlt időszakban magánbefektetőik hány százaléka produkált veszteséget. (Vélhetően a szabályozók a betűméretet nem írják elő, ezért nem könnyű az adatot megtalálni. Talán nem véletlenül…)

Sajnos a veszteséges számlák aránya nem csökkent. Augusztus 9-én véletlenszerűen kiválasztott szolgáltatók ügyfeleinek 72-82 százaléka volt bukóban. Mivel ez nagyrészt megegyezik az öt, illetve tíz évvel ezelőtti adattal, feltételezhetjük, hogy ez az arány nagyjából állandó. Márpedig a tartós veszteség a tőkeáttétellel működő számláknál definíciószerűen a teljes kereskedési tőke elvesztésével jár.

Manapság sokat cikkezik a sajtó a koronavírus hónapjaiban megjelenő friss befektetők soha nem látott tömegeiről, a Robinhoodon és találgatják, eredményesebbek lesznek-e, mint elődeik?

Tekintve, hogy az elmúlt tíz év alapján a bukó számlák aránya kis túlzással állandónak tekinthető, nincs okunk kételkedni abban, hogy az “avokádók” nagy része is néhány negyedév alatt kipontozódik a tőzsdéről.

Mi következik a fentiekből?

Persze tudjuk, hogy senki nem vezet az átlagosnál rosszabbul és nem léteznek átlagosnál eredménytelenebb kisbefektetők, ennek ellenére jobb, ha a tőzsdét elsősorban remek intellektuális szórakozásnak tartjuk és nem jövőbeli gazdagságunk biztos forrásának. Ennek megfelelően tőkénk csak kis részét kockáztassuk és lehetőleg ne használjunk tőkeáttételt!

Csupán azért, mert a piacra belépő befektetők száma soha nem látott magasságokban jár és jóval agresszívebben kereskednek (lásd. opciós piacok), mint elődeik, ettől nem lesznek eredményesebbek. Éppen azért az általuk jól körülhatárolhatóan preferált részvények koncentrált csoportjának árfolyammozgása sem lesz feltétlenül tartós.

Néhány befektetési szolgáltató nyitóoldala a bukó számlák arányával:

Források: xtb.comxm.compages.axitrader.cometoro.comfxpro.huexness.uk