Sarkából forgatják ki a világot…

A történelem első nemzedéke, amely szinte korlátlan gondolati- és szólásszabadságot élvez. E szabadság nem káoszt, hanem rendet teremt. Szellemi rendet.
 A Z generáció világrendjébe – éljenek e nemzedék tagjai a Föld bármely sarkában – nem fér bele a háború, az öldöklés, a faji megkülönböztetés. Végtelen a toleranciájuk minden újítás iránt, ami emberségesnek látszik.  E nemzedék az első, amely számára a pénz, a vagyonfelhalmozás szerepe totálisan átértékelődik. Mindazonáltal mégis kiváló pénzügyi spekulánsnak és a világgazdaságot befolyásolni tudó tényezőknek kell tekinteni a mai tizen-és huszonéveseket.

A késői milleniumi nemzedék és a Z generáció „eleje” együtt eldöntheti az amerikai elnökválasztást.

A téma egy-két év alatt sok ezernyi kutatási projekt középpontjába nyomult. Az egyik pionír e téren Kurt Cagel társadalomkutató, egyebek között az ember és az általa létrehozott technológia összefonódását figyeli. Esszéit egyebek között az amerikai Forbes magazinban és a Bloomberg véleményoldalain is követhetjük.

Zentai Péter: Felforgatják a világot a mai tizenévesek. Ön így látja az aktuális globális helyzetet. Én viszont úgy látom, hogy az úgynevezett baby boomer generáció (ötvenes-hatvanas években születettek) az, amely kőkeményen  tartja  kezében a világot, szerintem még sokáig… A nagy politikai-ideológiai konfliktusokat is – például azt, ami progresszívek, klasszikus demokraták és autoriterek, illiberálisok között zajlik világszerte – azt ugyancsak ez az én nemzedékem szítja.

A tizenéveseknek nincsenek fegyvereik…hogy tudnának felforgatni egy egész világot?

Kurt Cagel: A  Z generáció (1996-2010 között születettek) tagjai klasszikus értelemben valóban fegyvertelenek. Egyébként az Amerikában a mai nagyon fiatalok dolgairól készített összes felmérés kimutatja, hogy soha korábban nem volt egyetlen fiatal nemzedék sem, amely olyannyira szakszerűtlen, érdektelen lett volna katonáskodásban, háborús kérdésekben, mint amilyen a Z generáció.
És mégis, a ma ifjúsága – praktikusan – nagyobb hatással bír a világ sorsának alakulására, mint amennyire a korábbi ifjú nemzedékek bírtak.

Ön hogy írná le a Z generációt?

 Extrovertált, tabukat, ikonokat döntögető, tekintélyt csak érdem alapon elismerő, szenvedélyes, „hiper-hírfogyasztó”, kreatív, vállalkozó szellemű.

Extrovertált? Az pozitív vagy negatív – Ön szerint?

Ebben az esetben arról van szó, hogy aktívan társasági lény, aki barátokkal, szellemi-lelki társakkal közösen akar sikert elérni…Kifelé él, nincs benne önzőség. Csapatjátékos. Egyenrangú résztvevő a csapatban, amelynek nincs igazán abszolút főnöke. Projektekben elfogadja a főnököt, de az óriásvállalatok hierarchiáját elutasítja. Az összes amerikai felmérés jelzi, hogy az óriáscégek hosszabb távon nem fognak tudni ebből a generációból meríteni, mert a Z-sek egyik legjellegzetesebb vonása, hogy közösségi indíttatású, alulról építkező gazdasági mikro modellekben akarják és vélhetőleg tudják csak igazán kiélni magukat.

Beszélhetünk-e jellegzetes Z generációs célokról? Egyáltalán bármiben is összevethetőek-e, egymáshoz hasonlíthatók-e Amerikában, Európában, a fejletlenebb, pláne a szegény államokban élő fiatalok?

Ma sokkal inkább, mint bármikor valaha korábban. Először történik meg, hogy vidéken, városban, Ázsiában, Dél-Amerikában és Nyugat-vagy Kelet-Európában élő óriási tömegek pillanatokon belül megértik – és az e nemzedékről szóló bárhol készült tanulmányok ezt egybehangzóan alátámasztják – és támogatják is egymást.

Ez azért nyilván túlzás, főként általánosítás, nem hangzik tudományosan ez az egész….

A Z generáció viselkedéséről, kultúrájáról, fogyasztási szokásairól, gondolkodásáról, világszemléletéről mindössze három éven belül Indiában, Kínában, Japánban, Nyugat-Európában, Dél-Amerikában, Kanadában, itt az Egyesült Államokban több ezernyi kutatás készült és van készülőben. Soha korábban nem fókuszáltak tudósok, közgazdászok, tömeglélektannal foglalkozó szakemberek ekkora aktivitással egy konkrét nemzedékre. Óriási tehát a tudományosan megalapozott lehetőségünk a „merítésre”.
Az tanulságok összegzése a következő: a történelem első nemzedéke szinte korlátlan gondolati- és szólásszabadságot élvez. E szabadság nem káoszt, hanem rendet teremt. Szellemi rendet.

 A Z generáció világrendjébe – éljen e nemzedék a Föld bármely sarkában – nem fér bele a háború, az öldöklés, a faji megkülönböztetés. E nemzedék az első, amely számára a pénz, a vagyonfelhalmozás szerepe totálisan átértékelődik, lényegében leértékelődik.

Ilyen hozzáállással csak veszíteni lehet. A világot idősebbek vagy jóval idősebbek, e generáció nagyszülei irányítják. Mi márpedig bizony – így vagy úgy – de fegyverkezünk.
Nemzedékem ikonjai uralkodni akarnak, a siker alapvető mércéjének azt tartják, hogy kinek mennyije van. Náluk az erő, a hatalom…

Az idő nagyon gyorsult ütemben a ma tizenéves, huszonéves embereknek dolgozik. Ez látszólag közhely.
Csakhogy most először arról van szó, hogy a fiatalok globális szellemi-kulturális tömböt alkotnak.
Azáltal, hogy beleszülettek a digitális technológia világába, nem használati tárgy a számukra az internet, hanem ugródeszka nemcsak saját, hanem a világ sorsának aktív alakításához. „Szülőjük és gyermekük” az internet.

Összeolvadtak egymással – technológia és ember először látszik egymás egyenrangú partnerévé válni. Ez praktikusan szorítja háttérbe a csupán ember és ember közötti klasszikus viszonyokat. Ez utóbbiak relativizálódnak.

Mire céloz?

Példának okáért, hogy ignorálják mindazokat a hatalmi struktúrákat, amelyeket az emberi történelem kialakított. Értelmét vesztette náluk ember és ember érdemtelen megkülönböztetése. Nem elítélik, hanem abszurdnak, sem emberhez, sem technológiai fejlődéshez méltónak nem tartják. Nem vesznek tudomást faji, vallási, nemzetiségi hovatartozásról, mint embereket elválasztó faktorról.  Holott a társadalmak eddig ezen a gyakorlati alapon működtek.
Általánossá válik körükben a szülők válásának, a különböző fajtájú, vallású, nemzetiségű emberek közötti szerelemnek, együttélésének, a melegházasságnak, egyáltalán a homoszexualitásnak a totális elfogadása. Olyannyira, hogy az Amerikában végzett felmérések szerint még a magukat konzervatívnak, republikánus szavazónak mondó Z generációsoknak is pusztán 15 százaléka ellenzi a melegházasságot, ítéli el a homoszexualitást, 85 százalékuk csak marginálisan gondolkodik bármiről másként, mint a magukat progresszívnek, demokrata szavazónak valló fiatalok.

Tegyük hozzá, ez a nemzedék nemcsak gondolkodásában, hanem „pedigréjében” is az első kozmopolita generáció. A következő generációk még inkább kozmopolitának ígérkeznek. A jelen állás szerint, sem Amerikában, sem Európában nem született annyi gyerek vegyes, nem azonos nemzethez, nem azonos valláshoz, nem azonos bőrszínhez tartozó szülőktől, mint ahány 1997 és napjaink között.

A gazdaságot mennyiben befolyásolja ez a nemzedék?

A Föld lakosságának csaknem ötven százalékát teszik ki a tizen- és huszonévesek.  A valamivel idősebbekkel szemben a „Z-sek” minden tekintetben kezdeményezőbbek, intelligensebbek, a legjobban képzettek, a legfüggetlenebb, legszuverénebb vásárlók. Egyúttal – a Covid járvány során ez nyilvánvalóvá vált – már a tőkepiaci folyamatokat is képesek befolyásolni.
Ismét egy példátlan fejleményt kell szóba hozni: soha korábban nem volt egyetlen fiatal nemzedék részéről sem a jelenlegihez hasonló aktivitás a tőzsdéken, és soha korábban nem volt egyetlen olyan nemzedék sem, amelynek tagjai a mostanihoz hasonló arányban voltak tájékozottak a világgazdaság, a világpolitika, általában a politika dolgai iránt.
Ez magyarázza, hogy – 1968 óta most először – nem az ifjúság nevével visszaélve, vagy annak érdekében, nevében lázadoznak tömegek Törökországban, Amerikában, Európában, Belaruszban, Oroszországban, az arab világban, Afrikában, hanem ezúttal maga az ifjúság tüntet, ő a főszereplő, és egy karakteresen jó kedvű, nem mesterkélt, hanem szívből, zsigerekből jövően békés természetű lázadó nemzedék.
Az amerikai elnökválasztás kapcsán ezekben a napokban megjelent demográfiai összefüggéseket vizsgáló felmérések eredményeinek lényege:

A kilencszáznyolcvanas-kilencvenes években és az új évezredben született, már szavazásra jogosult generáció (milleniumi+Z generációs) polgárok negyven százalékos arányt képviselnek a szavazók összességén belül és jóval nagyobb arány fog biztosan voksolni. Ez döntő jelentőséggel bírhat a választás kimenetele szempontjából.

Trump ellenében…

Trump ellenében, Biden javára.

Mi a lényege a Z generáció gazdasági jelenlétének azon kívül, hogy közülük sokan tőzsdéznek. Ez érdekes, de hát nem meghatározó jelentőségű…

Az alkalmazás, a szellemi tudás, minden elméleti innováció a lehető leggyorsabb gyakorlatba ültetése e nemzedék saját maga által kijelölt küldetése.
Az általuk bejárt felületeket, tudás-információ megosztókat, látszólag pusztán játékokat – önképzésre alkalmazzák.

E felületeket nem „felnőttek” hozták létre számukra, hanem ők maguk, mármint az ő generációjukhoz tartozó fiatalok. És ők maguk azok, akik tulajdon önképzésük során kialakuló kíváncsiságuk, növekvő kreativitásuk alapján, azokat tovább fejlesztik.
Az idősebb nemzedékek által „uralt” fogyasztást célzó ágazatok, kiskereskedelem, nagy kereskedelem falakba ütközik, amikor a mai tizen-huszonéveseket kívánná célba venni.
Az első generáció, amelyet jellemzően hidegen hagynak a korábban bevett márkák. A korábbi nemzedékekhez képest elvétve érdekli őket az autózás, körükben markánsan kevesebben szereznek jogosítványt. Sok tízmilliónyi Z-s – a gazdagabb országokban – nem hajlandó repülőre ülni, mert azt elvből ellenzi.

Azt kell megérteni náluk, hogy a Z generáció és a náluk is fiatalabbak nem a hardvert, hanem meghatározóan a szoftvert értékelik. Lemeztelenítve a dolgokat: az első olyan ifjú nemzedékről van szó, amely emberi viszonylatokban előítéletektől mentes, technológiában, gazdaságban csapatcentrikus, táv-oktatás, táv-barátság, táv-szerelem ugyanannyira része az életének, mint a gyakori társaságba járás, összejövetel szervezés, barátokkal való szoros együtt gondolkodás, öngondoskodás, az anyagi javak halmozásának elutasítása, az emberi és a mesterséges értelem egybeforrasztása.