Sietni kell, hogy még jusson?

Mármint MÁP Pluszos lombardhitel.

Szeptember közepén már írtunk arról, hogy jelezte a Világgazdaságnak az MNB, „szoros figyelemmel kísérik a lombardhitel-állomány alakulását…”. Az újság információi szerint az MNB „…határozottabb jelzést is adott a piacnak, hogy nem nézi tétlenül az egyre nagyobb (hitel)állomány felépülését, az államkötvény felhasználásának a megtakarítói tömegek megmozdítását célzó eredeti szándékával ellentétben álló extraprofit-vadászatot.”

A napi.hu pénteki cikke részletesen foglalkozik a témával. A lap úgy értesült, hogy az MNB próbálta a bankoknál elérni, hogy ne értékesítsenek több lakossági állampapírt, azon belül is MÁP Pluszt lombardhitelre. A jegybank egymaga azonban nem jutott eredményre, a lap kérdésére ugyanis az MNB azt válaszolta, az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) kezdett egyeztetni annak érdekében, hogy kezelje a helyzetet.

Az ÁKK az MNB véleménye szerint forgalmazóként akár minden egyes állampapír-sorozatnál változtathat a forgalmazási feltételeken.

Kérdés, hogy ez mit jelent, lehet, hogy hitelfedezet képtelenné teszik valamilyen módon az új MÁP Plusz sorozatokat?

A cikk szerint „klasszikus értelemben vett, legfeljebb néhány millió forintos megtakarítással rendelkező kisbefektetőkhöz legfeljebb 300 milliárd forintnyi került az új szuperkötvényből.”

Ha valós ez a szám, akkor a kb. 2000 milliárd forintnyi MÁP Plusz állomány csupán 15 százalékát vásárolták kisbefektetők, noha a papír bevezetésének egyik célja az volt, hogy az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelje, a lakosságnál(!) lévő készpénzállományt is csökkentse. (A „lakosságon”, gondolom, a kisbefektetőket értik, mert egyébként egy privát banki magánszemély ügyfél is „lakos”.) Ez azért (is) érdekes, mert a MÁP Plusz az adófizetők pénzéből fizet magas és adómentes kamatot, mely – ezek szerint – aránytalanul az amúgy is gazdagok (akik több adót is fizettek?) felé áramlik vissza. A lakosságnak meg (úgy látszik), csak ennyi szabad, MÁP Pluszra fordítható készpénzállománya van.

És ha már nagy a kamat. Mindenhol azt írják, hogy ennek a papírnak az (átlag)kamata 4,95% az öt évre (éves kamatok összege (24,75%) elosztva öttel), azonban ez akkor van így, ha valaki mindig kiveszi a kamatokat és nem fekteti be.

Mint láttuk azonban, ezt a papírt túlnyomórészt olyan emberek vásárolják, akiknek a kamat általában nem szükséges a hétköznapi megélhetéshez, azaz ők nagy többségükben várhatóan nem fogják felvenni az egyébként különleges módon fizetett kamatot. Idézet a Nyilvános Ajánlattételből: „A forintban meghatározott kamatösszegnek megfelelő darabszámú, azonos sorozatba tartozó MÁP Plusz-ra jogosult a befektető kamat jogcímén az érintett MÁP Plusz alapján.”

Ez a papír tehát VALÓDI kamatos kamatot fizet annak, aki nem nyúl hozzá öt évig, így az átlagos (lineárisan összehasonlított) kamat nem 4,95% hanem 5,47% (27,35% osztva öttel).

Szerintem, aki még nem vett fel ilyen konstrukcióban kölcsönt, de gondolkodik rajta, az ne nagyon várjon tovább, mert lemaradhat róla…