Statisztikai turpisságok

A gazdasági növekedéssel legtöbb európai országban csökkent azok aránya, akiknek gondot okoz egy váratlan nagyobb kiadás. A magyar adat totális kakukktojás, mert nincs ország, amely hasonló javulást produkált volna, hogy 50% fölöttről egy év alatt majd 30%-ra, az EU-átlag alá zuhant volna az ilyen nehézséggel küzdő polgárok aránya, ez még 6% körüli reálbérnövekedés mellett is alig hihető mértékű, közel 20 százalékpontos változás egy év alatt, vagy statisztikai hiba, vagy máshogy tették fel a kérdést, mint korábban, mert 5-6 százalékpontnál nagyobb változás sehol sem volt megfigyelhető, ott sem, ahol hasonló volt a bérdinamika.

Nos, utánanéztem: a KSH, aki az adatot gyűjti, tényleg megváltoztatta a kérdést, a korábbi, összeg nélküli „váratlan, nagyobb összegű kiadás” helyett 70 ezer forint szerepelt a kérdésben, ami ezek szerint kevesebb, mint amennyit a válaszadók egy része a korábbi mérésekben gondolt váratlan nagyobb összegűnek, tehát elsősorban nem az anyagi helyzet javulása, hanem a másféle kérdés okozta a váratlan kiadás esetén nehézséggel küzdők arányának látványos bezuhanását – csak ilyenkor meg kellene jegyezni, hogy más lett a kérdés, mert teljesen komolytalanná lesz így a statisztika, ha almát vet össze körtével.

Alapblog kiegészítés: Jellemzően minden országban összeggel kérdezik a kérdést. Álljon itt néhány országban alkalmazott határ:

Németország: 1000 euró (324 ezer Ft)
Ausztria: 1160 euró (376 ezer Ft)
Lengyelország: 1150 złoty (86 ezer Ft)
Szlovákia: 341 euró (110 ezer Ft)
Csehország: 9900 korona (124 ezer Ft)

Az összegeket lehetne még vásárlóerő-paritással is súlyozni, de a magyar 70 ezer úgy is a legalacsonyabb összeg.

Forrás: Vakmajom a Facebookon