Steve Jurczyk – akinek újra a Holdra kellene vinni Amerikát

A NASA igazgatóinak megbízatása az Egyesült Államok elnökének hivatali idejére szól.  2021. január 20-án Joe Biden elnök kinevezte Stephen Jurczykot a NASA igazgatójának. Személyében egy olyan vezető került a NASA élére, akinek az egész karrierje a NASA-hoz kötődik, és kinevezéséig a NASA harmadik, vagyis a legmagasabb rangú, nem politikai kinevezett vezetője volt.

Jurczyk azóta, hogy 1988-ban, frissen végzett villamosmérnökként belépett a NASA Langley Kutató Központjába, végigjárta az egész ranglétrát. A langleyi kutatóközpontban beosztott mérnökként először a HALOE műholdas küldetésen dolgozott, ami az ózonréteget vizsgálta.  Az újabb feladatai egyre nagyobb felelősséget jelentettek, egész műholdak (mint a Landsat-7), majd egész küldetések (a NASA valamennyi földmegfigyelés programját összefogó „Mission to Planet Earth”) tervezése és megvalósítása várt rá.

NASA vállalati kultúrájában szocializálódott, ahol a problémák megoldására mindig bizottságokat hoztak létre. Egy 2018-ban tartott előadáson elmondta, hogy – saját megítélése szerint – eleinte ezeknek a vezetői képességeknek nem volt teljesen a birtokában, ezért folyamatosan képezte magát. Vezetői kompetenciáit pártállástól függetlenül, több elnöki és szövetségi kitüntetéssel is elismerték.

Az új igazgató a Trump-adminisztrációtól megörökölte az új holdra szállás, vagyis az Artemis küldetés 2028-ról 2024-re előrehozott időpontját. Megörökölte azt is, hogy magát a holdra szállást magáncégekkel együttműködve kell megoldaniuk. A pályázati kiírásra három cég is adott be pályázatot.

A SpaceX nevű projektcég egy egylépcsős rendszer ötletével állt elő, amelyben az szerepel, hogy egy nagyrakétával száll le a Holdra, ahogy azt Von Braun is elképzelte. A fő különbség az, hogy Von Braunnal ellentétben, Elon Musk be is bizonyította a terv működőképességét, mivel erre a feladatra már kidolgozott technológiával rendelkezik, a Földön rutinszerűen szállnak le a talpukra a SpaceX kiürült rakétafokozatai (amikor éppen nem robbannak fel).

A Dynetics nevű cég kétlépcsős tervével újrajátszaná az 50 évvel ezelőtti holdra szállást, az ő leszállóegységük még inkább funkcionalista, mint az egykori holdkomp. Megőrizte a hengeres kabint és a kívül elhelyezkedő üzemanyagtartályokat, amivel mind a leszállást, mind pedig a felszállást megoldanák, nem hagyva semmit a Hold felszínén.

A BlueOrigin vezette konzorcium, amibe olyan űrkutatási nagyágyúkat is bevettek, mint a Lockheed Martin, Northrop Grumman és a Draper, egy háromlépcsős megoldással állt elő. Jeff Bezos úgy oldotta meg, hogy minden résztvevő érdekelt legyen a sikerben, hogy a leszálláshoz a BlueOrigin által tervezett leszállóegységet, a felszálláshoz a Lockheed által tervezett Orion űrhajót, és a közbülső mozgásokhoz a Grumman teherűrhajóját, a Cygnust használnák. Érdekes elképzelés, nem?

Steve Jurczyk legsúlyosabb öröksége azonban az, hogy 2020 októberében a Trump-adminisztráció még 3 milliárd dollárt tervezett be az Artemis program feladataira a mostani pénzügy évre, de a kongresszus csak 850 millió dollárt hagyott jóvá.  Hogy időt nyerjenek, ezért februárról áprilisra tolták a döntést, hogy a három pályázó cég közül melyiknek a koncepcióját fogadják el az ismét űrhajósok részvételével tervezett holdra szállás megvalósítására. Bárki legyen is a nyertes, biztos nem lesz boldog, ha a pénzhiány miatt csúszik a megvalósítás.

Jurczyknak tehát minden szakértelmére szüksége lesz, hogy a feladatát el tudja látni, és visszavigye Amerikát a Holdra. Szurkoljunk neki!