Száguldó magyar gazdaság

Az Inforádió Aréna című műsorában Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke és Virág Barnabás, az MNB igazgatója beszélgettek a száguldó magyar gazdaság előnyeiről és hátrányairól. Az alábbiakban a beszélgetés főbb üzeneteit összegeztük, a beszélgetés teljes hang- és videóanyagát szintén megtalálja cikkünkben. Jó szórakozást!

A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon: 1. rész és 2. rész. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

Virág Barnabás szerint az utóbbi időszakban emelkedő magyar inflációban két markánsabb hatást látunk: a magasabb infláció irányába az elmúlt időszakban a nagy volatilitás mellett emelkedő olajár, és a régióra általánosan jellemző gyors gazdasági- és bérnövekedés hat, míg ezzel szemben áll az elmúlt egy évben fokozatosan romló nyugat-európai konjunktúra, aminek a dezinflációs hatásai jellemzően másfél év késéssel mutatkoznak meg a hazai inflációs mutatókban.

Szabó László szerint, amikor a jegybankok adatvezérelt monetáris politikáról beszélnek, az valójában azt jelenti, hogy senki nem tudja, rövid távon merre is indul el a globális gazdaság és mi lesz az inflációval. Ugyanakkor az utóbbi negyedév több, mint öt százalékos reálnövekedésből és közel négy százalékos inflációjából adódó kilenc százalékos nominális magyar GDP növekedés és a tíz százalék körüli bérnövekedés olyan magyar sajátosságok, amelyek itthon felfelé nyomják az inflációt, így nem meglepő, ha az MNB is emeli az inflációs várakozását.

Virág Barnabás elmondta, hogy egy éve sokan kritizálták az MNB-t amiatt, hogy a környező jegybankokkal szemben nem lép a kamatemelés útjára. Azóta már kiderült, hogy a magyar jegybanknak igaza volt. Az MNB akkor is és most is ugyanazt mondja: nagy a világban a bizonytalanság, ezért indokolható a fokozott óvatosság. Szerinte a jegybanki politika új „normál”-ja egészen bizonyosan nem az, amit a válság előtt láttunk. Az alacsony kamatok korából nem fog kilépni a világ – a negatív reálkamat és a hatalmas jegybanki mérlegfőösszegek egy tartós, új norma maradhat.

Szabó László szerint Magyarországon jelenleg kettős kamatrendszer működik: míg a jegybanknál nulla százalékon helyezheti el a bankrendszer a betéteit, addig a lakosság 4-5%-os éves adómentes hozammal vehet állampapírt. A lakossági állampapírok közelmúltban megemelt kamatszintje jelentős monetáris szigorításnak felel meg, amelyet azonban nem az MNB, hanem az ÁKK hajtott végre. A magasabb lakossági kockázatmentes hozam ugyanis növeli a lakosság reálgazdasági befektetéseinek elvárt hozamát. Pld. egy kockázatosnak tekinthető ingatlanvásárlás öt százalékos bruttó bérbeadási hozamszinttel ma már jóval kevésbé vonzó, mint egy ugyanekkora, adó- és kockázatmentes állampapírkamat.

Virág Barnabás szerint az ÁKK lépése csak a gazdaság egy szűk szegmensét érinti. A monetáris környezet továbbra is nagyon támogató. Azok a cégek és fogyasztók, akik hitelt szeretnének felvenni, beruházni, lakást vásárolni, soha nem voltak ilyen kedvező helyzetben. Ez a helyzet a magyar gazdaság azon sajátosságára vezethető vissza, hogy a válság, majd 2013 után egyszerre kellett elérni a hitelpiac újraindítását, főként a KKV szektor finanszírozhatóságát, miközben az új államadósság-stratégia részeként az államadósság finanszírozása a korábbi külső források helyett egyre inkább a belső megtakarításokra állt át.

Szabó László hangsúlyozta, hogy a kettős kamatrendszer ugyan szofisztikált gazdaságpolitikai megoldás, de a vállalkozások által elérhető olcsó és bőségesen elérhető hitelkamatok és a lakosságnak biztosított magas kamatú befektetési lehetőségek jelenlegi kombinációja könnyű kamatarbitrázst tesznek lehetővé és félő, hogy az olcsó pénzek nem elhanyagolható része a reálgazdaság helyett a lakossági állampapírpiacra áramlik. A MÁP plusz kötvény első hónapban elért közel 1000 milliárdos értékesítése mellett a bankközi piac zavarai és a befektetési alapokból történő intenzív tőkekivonás azt mutatja, hogy ez a félelem nem alaptalan. A probléma egyetlen hatékony megoldása vélhetően a lakossági állampapírok kamatszintjének érzékelhető csökkentése lehet.

Virág Barnabás szerint fontos makrogazdasági hatása lehet a MÁP plusznak, hogy a fennmaradó gyors bérnövekedés mellett a fogyasztás irányából a megtakarítás felé tereli a lakossági döntéseket, így egyrészt inflációt mérséklő tényező, másrészt a folyó-fizetési mérleg többletünket is segít megőrizni.

Nagy különbség az európai és az amerikai inflációs gyakorlat közt, hogy utóbbiban benne vannak a lakhatási költségek, ami a magasabb amerikai inflációs számokat gyakorlatilag meg is magyarázza. Virág Barnabás szerint ezt a különbséget az magyarázza, hogy míg Amerikában sokan bérlik az otthonaikat, addig Európában és pláne Kelet-Európában ez az arány jóval kisebb.

Christine Lagarde EKB elnöksége Szabó László szerint továbbra is támogató jegybanki politikát jelenthet, amiben összeurópai és politikai célok is meg fognak jelenni, és kevésbé lesz a tankönyv szagú, inflációra koncentráló monetáris politika. Virág Barnabás szerint Lagarde asszony az alternatíváihoz képest sokkal inkább a lazább, továbbra is támogató monetáris politika mellett érvelő elnöknek bizonyulhat majd. Ezzel megmarad az a felállás az eurozónában, hogy miközben a költségvetési politikák egyre alacsonyabb hiánymutatók felé mozdulnak el, addig a monetáris politika laza maradhat.

Virág Barnabás szerint az első negyedéves magyar növekedési adat még őket is meglepte és ugyan nyártól némi lassulásra számítanak, azonban a 2% körüli növekedési különbözet Nyugat-Európához képest idén és a következő években is fennmaradhat és így folytatódhat a felzárkózás.

Szabó László szerint nem elhanyagolható az a tényező, hogy a következő EU támogatási ciklusban nehezebb lesz kedvező pozíciót kiharcolni a száguldó kelet-európai gazdaságoknak például a kétségbeesett helyzetben levő dél-olasz régióhoz képest. Virág Barnabás szerint fontos ehhez hozzátenni, hogy ha még csökken is az EU-támogatás, a beruházási szándék a magyar gazdaságban azért fennmarad és jelenleg bőséges potenciális belső forrás áll rendelkezésre ennek kielégítésére.

Virág Barnabás szerint a fenntartható növekedés szempontjából rövid távon a költségvetési fegyelem fenntartása, hosszú távon pedig a versenyképesség javítása a fontos. Utóbbiban még van tér az előre lepésre. Ezzel Szabó László is egyetért.