Bejelzett a szórólap-index

Évekig tartó tetszhalott állapotából 2014-ben éledt újjá a hazai lakáspiac . Hosszú stagnálás után akkor fordultak meredeken felfelé a lakásárak, mikor a tranzakciószám is jelentősen megugrott. Az áremelkedés és a magasabb forgalom egészen az utóbbi időkig kitartott.

Az öt évvel ezelőtti fordulatot többek között abból vettem észre, hogy a postaládámat elkezdték elárasztani az „Eladó lakást keresek” feliratú szórólapok. Azt megelőzően a lakáspiac állapotának megfelelően ilyeneket egyáltalán nem kaptam. Mögöttük javarészt ingatlanügynökök állnak, akik az őket ostromló vevők számára igyekeznek eladókat felkutatni, vagyis a szórólapok mennyisége valamilyen formában a keresleti oldal erősségét jelzik.

Csak 2015 őszén jutott eszembe, hogy ezeket nem azonnal a kukába kéne dobjam, hanem előtte még érdemes lenne statisztikát készítenem belőlük. Azóta számolom a postaládámba kerülő és a lakásom eladására buzdító szórólapok mennyiségét. Átlagosan havonta 4-5 jut el hozzám, a kiugró hónapokban 7-8 is, a szűkösebbekben pedig csak 1-2. A nyers adatok sajnos túlságosan nagy szórást mutatnak ahhoz, hogy különösebb következtetést tudjunk levonni a keresleti oldal alakulásáról, illetve a szezonalitás is bekavar. Éppen ezért érdemes a havi adatok egyéves mozgóátlagát venni. Az alábbi ábrán ez látható.

Szórólap index

Az ábra alapján nagyon úgy néz ki, hogy a lakáspiac kisebb gödörbe került. A görbe szeptemberben beállította a korábbi minimumát, és azóta is csak újabb és újabb mélypontok felé tart. Novemberben egy évre visszatekintve havi átlagban már csak 3,33 szórólapot kaptam, vagyis a keresleti oldal csökkenőben lehet.

És vajon fel tudjuk használni ezt az információt valamire? Van értelme szórólapokat számolgatni? Ebben az esetben a saját magam szórakoztatásán kívül nem sok, hiszen a lakáspiac állapotáról kisebb késleltetéssel szolgáltat pontosabb statisztikákat a KSH vagy más piaci szereplők. Már régen tudunk a forgalom visszaeséséről. Ráadásul előre lehetett sejteni, hogy a szuperállampapír júniusi indulását követően így lesz, hiszen azóta egy kevésbé kockázatos és sokkal likvidebb termékkel lehet realizálni a lakáspiacon elérhető hozamokat, jóval kevesebb macerával. Nem csoda, ha megcsappant a kereslet.

Ugyanakkor a szórólap-index egy jó bemutató példa arra, hogy saját ötletek alapján végzett alternatív adatgyűjtéssel hogyan nyerhetünk ki információt egy piac állapotáról. Ha a lakáspiacról nem lennének nyilvános statisztikák, én most akkor is tudnék a romló körülményekről, pusztán a postaládám figyeléséből.

Bizonyos esetekben pedig a kinyert információk pénzre válthatók. Leginkább akkor, ha az információ a többség számára nem, vagy csak késleltetve elérhető, mert az adatok összegyűjtéséhez, feldolgozásához és értelmezéséhez speciális tudásra van szükség, amit semmiféle statisztikai hivatal nem végez el helyettük.

Csak hogy egy példát mondjak, egy kriptopénzekre specializált befektetési alap számára kifejezetten értékes információk tömkelege található meg a blokkláncon, amelyeket adatbányászati módszerekkel kinyerve késleltetés nélkül kaphatnak képet a kriptopiac aktuális állapotáról. Amit aztán az algoritmikus stratégiájukban alkalmazva azonnal fel is használhatnak az automatizált kereskedésükhöz.

www.superposition.hu