Soha nem látott eseményeknek és talán lehetőségeknek vagyunk szemtanúi az elmúlt hetekben/hónapokban az értékalapú befektetések piacán. Ezért szeretnénk egy hosszabb cikksorozaton keresztül megértetni az olvasóval ennek hátterét, jelenét, múltját és reményeink szerint jövőjét is.
Másképpen és nagyon leegyszerűsítve: miért „kell” szerintünk Volkswagen és nem Tesla részvénybe fektetni?
A VALUE VAGY A GROWTH RÉSZVÉNYEK A NYERŐK?
A cikksorozat első részében bemutattuk, jelenleg milyen rendkívüli időszakot élünk, amikor a nagy növekedésű vállalatok részvényei (growth) elképesztő módon felülteljesítették az alacsony árazottságú (value) részvényeket.
MITŐL VALUE ÉS MITŐL GROWTH EGY RÉSZVÉNY? HOGY GONDOLKODIK ÉS MIBEN MÁS EGY ÉRTÉKSZEMÉLETŰ (VALUE) BEFEKTETŐ?
A második részben elmagyaráztuk, mitől value vagy growth egy részvény és hogy gondolkodnak az értékszemléletű befektetők. Mitől lehet a „racionális választás” a Volkswagen és miért megy fel mégis az „irracionális” Tesla?
MI OKOZTA A GROWTH RÉSZVÉNYEK FELÜL- ÉS A VALUE PAPÍROK ALULTELJESÍTÉSÉT?
A harmadik epizódban végigvettük, hogy az elmúlt évtizedben mi okozhatta a value alulteljesítését. Ha annyira „racionális” a VW részvény, akkor miért emelkedett az elmúlt években mégis a Tesla?
KIK HOZZÁK A BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEKET: EMBEREK, VAGY HOMO ECONOMICUSOK AVAGY MIÉRT MŰKÖDÖTT HOSSZÚ TÁVON A VALUE
A negyedik részben körüljártuk, miért működött mindezek ellenére nagyon hosszú távon a value alapú befektetés. Azaz miért nyert sokat az, aki az elmúlt 100 évben a Volkswagenekre fogadott és nem a Teslákra?
KAPITÁNYNAK LENNI A TÖKÉLETES VIHARBAN, AVAGY MIT TANULHATUNK A MÚLTBÓL?
Az ötödik részben rámutattunk, hogy rövid távon azonban nem mindig számít könnyű, vagy éppen vonzó tevékenységnek „Volkswagen” tulajdonosnak lenni. Időnként előfordulnak olyan periódusok, amikor a growth részvények tartása számít kifizetődőnek. Legutoljára a kilencvenes évek végén, illetve 2000 elején, a hírhedt dotcom lufi idején fordult elő, hogy a value huzamos ideig és rendkívüli mértékben alulteljesítette a growth stratégiát, mit tanulhatunk azoktól, akik húsz éve már átéltek egy hasonló korszakot?
VISSZA A MÚLTBA – A DOHÁNYCÉGEK BUKÁSA ÉS TÜNDÖKLÉSE
A hatodik rész egy, a mostani helyzetre nagyon hasonlító konkrét példán, az 1999-ben szó szerint gyűlölt dohányipari részvényeken mutatja be, hogy mi történt akkor egy látszólag haldokló iparág részvényeivel. Mert hát ki venne most olajipari céget?!
A VALUE ELMÚLT IDŐSZAKBELI ALULTELJESÍTÉSE TÖBB NÉZŐPONTBÓL EURÓPA A MÚLT, AMERIKA A JÖVŐ?!
A hetedik részben azt vizsgáltuk, hogy valóban Európához köthetők-e a haldokló iparágak és az Egyesült Államokhoz a jövő. Hiszen a technológiáé a jövő, míg a bank és energia – amivel az értékalapú stratégiákat azonosítani szokták mostanában – a múltat képviseli. Mi igaz ezekből, hogy látjuk mi ezt?
A NIFTY FIFTY STORY, AVAGY MEGÉRI-E SOKAT FIZETNI A NÖVEKEDÉSÉRT
A sorozat nyolcadik részében azzal foglalkozunk, hogy nem csak arra volt már példa, hogy korábban gyűlölt iparágak megtáltosodnak, hanem arra is, hogy stabilnak hitt és imádott részvényekből kiszeressenek. Egy ilyen példa a 70-es évek eleje, az ún. Nifty Fifty éra. Mik ebből az esetből a tanulságok?
SZEXI VAGY NEM? AZ ALLEGRO ÉS MAGYAR TELEKOM RÉSZVÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Cikksorozatunk eddigi részeiben többnyire „felülről”, top-down megközelítéssel, sokszor makrogazdasági folyamatokkal magyarázva vagy múltbeli példákat elemezve közelítettük meg a témát. Ezúttal két konkrét vállalat esetén keresztül mutatjuk be, mit gondolhatnak a befektetők egy növekvő és egy stagnáló vállalatról. Vajon hol hibázhatnak?
VÉGE VAN-E A VALUE RÉSZVÉNYEK ALULTELJESÍTÉSÉNEK?
Az utolsó részben összefoglaltuk cikksorozatunk tanulságait. Igyekeztünk mind az értékalapú, mind a növekedési részvényekkel kapcsolatban pro és kontra érveket is felsorakoztatni, összességében azért vélhetően érződött, hogy az előbbieket látjuk most vonzóbbnak. Persze nem mindegy a befektetési időtáv: a value részvények 1-2 éves ciklikus javulásában hiszünk vagy az elmúlt tíz év trendjének, a growth papírok felülteljesítésének gyökeres fordulata következik-e be?
RÁADÁS 1
Ráadás epizódként ajánljuk azt a beszélgetést, amit a Hold After Hours keretein belül Móricz Dániel, befektetési igazgatónkkal folytattunk, aki egyben a cikksorozatunk ötletgazdája is.
RÁADÁS 2
Szintén ráadás ez az interjú, amit Zentai Péter készített egy neves értékalapú befektetővel, Rob Arnottal, a Research Affiliates nevű amerikai vagyonkezelő, befektetési bank alapítójával.
* A HOLD Alapforgalmazónál, online módon – a HOLD Alapkezelő és a HOLD Alapforgalmazó közötti megállapodás alapján az előbbi által átvállalt díjak következtében – ingyenes számlavezetés mellett, tranzakciós költségek nélkül megvásárolhatók a HOLD Alapkezelő által kezelt befektetési alapok, többek között az értékalapú megközelítéssel már közel 20 éve sikeresen kezelt HOLD Részvény Alap vagy a HOLD 2024 Deep Value Alap.
HOLD Részvény Befektetési Alap
JOGI NIYILATKOZAT
A fenti leírás 2020. november 23. napján készült és az akkor rendelkezésre álló információn alapuló feltételezéseket tartalmaz, készítője és közzétevője a HOLD Alapkezelő Zrt. (felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank), nem teljeskörű, célja kizárólag a figyelem felkeltése. Megalapozott befektetői döntés csak az adott alap Tájékoztatója és Kezelési szabályzata ismeretében hozható meg, amelyek a HOLD Alapkezelő Zrt.-nél, a http//:hold.hu honlapon, valamint az adott alap egyéb forgalmazási helyein rendelkezésre állnak. Kérjük, befektetésidöntése meghozatala előtt tájékozódjon a befektetési alapok vételéhez és visszaváltásához kapcsolódó díjakról, továbbá gondosan mérlegelje befektetése tárgyát, kockázatát és a befektetésekből származó esetleges károkat. A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetésitanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.
