Tőzsdére készül az Altera

Százmillió eurós vagyonú céggé szeretnének válni

Befektetési alap helyett tőzsdén forgó vagyonkezelő céget hoztak létre hazai szakemberek. Az Altera vezetői azt remélik, az őszi tőkeemelés során sikerül néhány milliárd forintnyi pénzt szerezniük.

A tőzsdére megy az ősszel az Altera Vagyonkezelő Zrt. – közölte a cég tegnap tartott sajtóbeszélgetésén Szabó Barnabás, a társaság igazgatóságának elnöke. A vagyonkezelő cég ötlete egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg a vezetők fejében, és az idén januárra sikerült megalapítani 200 millió forintos saját tőkével, amit 32 részvényes dobott össze. Az Altera meglehetősen hasonlóan működik a befektetési alapokhoz, a cég vagyonát különféle eszközökbe fektetik be, a portfóliót pedig az alapkezelői piacon már jól ismert Faluvégi Balázs kezeli.

Az alapításnál felmerült az is, hogy befektetési alap formájában működtetik majd az Alterát, ezt az ötletet azonban elvetették. Az egyik oka ennek az volt, hogy szerették volna elkerülni a jelentős tőkekivonásokat, melyek akár egy tőlük független esemény – például a devizahitelek kedvezményes árfolyamú végtörlesztése – miatt is bekövetkezhetnek. Másrészt úgy látták, olyan befektetéseket is szívesen megvalósítanának, amelyeket a befektetési alapokról szóló törvény nem engedélyez, például vásárolnának részesedést tőzsdén nem forgó cégekben is. A harmadik ok, ami miatt a vagyonkezelő cég mellett döntöttek, az volt, hogy ennek a költségei lényegesen alacsonyabbak, mint egy befektetési alapéi – magyarázta Szabó Barnabás. „A vedd meg és tartsd stratégiáról bebizonyosodott, hogy nem működik” – mondta a befektetésekről Faluvégi Balázs, a társaság befektetési stratégiáért felelős igazgatósági tagja. Léteznek viszont olyan eszközosztályok a portfóliómenedzser szerint, amelyekkel a jelenlegi piaci környezetben is lehet nyerni, és saját tőke-arányosan évente 12-20 százalékos hozamot érhetnek el. Az egyik ezek közül a vállalati kötvényeké, amelyek a hozam/kockázat mutató alapján sokszor felülmúlják az állampapírokat. A részvénypiacon is lehet jó papírokat találni – mondja Faluvégi, aki egyrészt az osztalékfizető, másrészt pedig az alulértékelt papírokban hisz. Vannak emellett olyan társaságok, amelyek a válságban is jól teljesítenek, különösen a technológiai szektorban, de a szakember emellett a bónuszcertifikátokban is lát fantáziát.

Az Altera vezetői úgy vélik, hogy a befektetési stratégia meggyőzi majd a kisbefektetőket, és ősszel sikerül majd néhány milliárd forintos tőkeemeléssel a tőzsdére vinni a céget. A távlati célok is merészek: 3-4 éven belül szeretnének bekerülni a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) „A” kategóriájába és a BUX indexbe, hosszabb távon pedig a kelet-európai régió meghatározó befektetési cégévé kívánnak válni százmillió eurós nagyságrendű saját tőkével.

Egy hasonló társaság részvényei egyébként már ott vannak a Budapesti Értéktőzsdén: a Zsiday Viktor vezetése alatt álló Plotinus Nyrt. tavaly februárban lépett a parkettre, és azóta több mint 20 százalékos nyereséget hozott a befektetőinek. Korábbi közlése szerint Zsiday Viktor is azért indított vagyonkezelő céget befektetési alap helyett, hogy olyan eszközosztályokat is elérhessen, amelyekre egy alapban nem nyílna lehetősége.

Kockázat itt, kockázat ott

Zsiday Viktor, a Plotinus elnöke a cég tőzsdére lépése idején közölte: a vagyonkezelő sokkal nagyobb kockázatokat vállal majd, mint befektetési alapja, a Concorde Alapkezelőnél lévő Citadella. Utóbbi alapnak a hozama is alacsonyabb, mint a Plotinus árfolyamnyeresége, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint bő két évvel ezelőtti indulása óta 10,6 százalékos évesített hozamot ért el alacsony volatilitás mellett. A befektetők kedvelik az alapot, már több mint 15 milliárd forintnyi vagyon van benne.

A jelek szerint teljesen ellentétes stratégiát követ Faluvégi Balázs, aki azt mondja: a tőzsdére készülő Altera lényegesen kevesebb kockázatot vállal majd, mint befektetési alapja az Access-BWM Hedge Fund Követő Alap. Ez a konstrukció az egyik legkockázatosabb abszolút hozamú alap a magyarországi piacon, teljesítménye viszont eddig nem volt túlságosan meggyőző. Négy évvel ezelőtti indulása óta évesítve 8,4 százalékos mínuszban áll a konstrukció, a befektetők sem kedvelik, alig 33 millió forint van benne.

Herman Bernadett

Forrás: Világgazdaság – 2012. június 14.