Tranzakciós illeték
jan.
1
2020

Tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték a kereskedelmi banki, illetve egyéb pénzügyi szolgáltató által nyújtott átutalási, készpénzfelvételi, bankkártyás fizetési, beszedési megbízási, készpénzkifizetési, pénzváltási, készpénzátutalási, kölcsöntörlesztési szolgáltatásokat és a szolgáltató jutalék- és díjbeszedését terheli. Mértéke jelenleg 0,3 százalék, műveletenként maximum 6 000 forint. A 20 000 forint alatti műveleteket az illeték nem terheli, illetve a 20 000 forint feletti műveletek esetében csak a 20 000 forintot meghaladó részt terheli tranzakciós illeték. A készpénz kifizetést magasabb, 0,6 százalékos illeték terheli, melynek nincs összegben meghatározott maximuma. Az illetéket szolgáltatónk számítja fel automatikusan, melyet minden hónap 20. napjáig fizet be az államkasszába.

Tranzakciós illeték mentesség

Habár általánosságban a tranzakciós illeték a bankrendszeren és pénzügyi szolgáltatókon keresztül történő pénzmozgást terheli, a jogszabálynak megfelelően elsősorban a fogyasztás, illetve a fogadó fél számára bevételt jelentő pénzmozgások számítanak illetékkötelesnek. Az illeték természetét tekintve egyszerre progresszív és regresszív. A progresszív oldalon a 20 000 forintnál alacsonyabb tranzakciókat nem terheli illetékfizetési kötelezettség, így az alacsonyabb fogyasztási tételeket például nem érinti. Regresszív oldalon az illeték mértéke 6 000 forintban lett maximalizálva, így 2 020 000 forint feletti részt ugyancsak nem terheli illeték.

Továbbá, a jogszabály szerint az adott pénzügyi szolgáltatónál vezetett számláink közötti átvezetést, illetve a befektetési szolgáltatással járó pénzmozgást nem terheli illeték. Így a megtakarítás célú műveleteink mentességet élveznek. Ennek megfelelően a kincstári számláról történő utalás is mentességet élvez.

Végezetül, a hibásan teljesített fizetési műveleteket, beleértve az eredeti állapot helyreállítását, azaz a visszautalást sem terheli illetékfizetési kötelezettség.

Tranzakciós illeték gazdasági hatásai

A tranzakciós illeték 2013-as bevezetését követően sorra szűntek meg bankok által nyújtott zéró költségű számlák. Ennek megfelelően a lakosság által vezetett bankszámlák száma is konszolidálódott. Habár a készpénzes fizetésnek is vannak közgazdasági költségei (pl. készpénztartás biztonsága, a bankjegyek elhasználódása, nulla kamat), a banki csatornán történő fizetés drágítása racionálisan a készpénzes fizetési megoldások felé tereli a gazdasági szereplőket. Ennek egyik nagy hátránya a gazdaság szürkítése (készpénzes fizetést nehezebb nyomon követni), vagy épp az ellenőrzött tőkepiacok csökkenése (otthon tartott készpénzt nem lehet befektetni). Habár az állam a jogszabály meghozatalakor igyekezett fellépni a nem kívánt mellékhatások ellen a készpénzfelvétel drágításával (0,6 százalékos tranzakciós illeték terheli), a folyamatos banki illetékkötelezettséggel szemben az egyszeri költségként betudható készpénzfelvételi illeték csupán lassítja a tartós készpénzállomány kiépülését.

Forrás