Tudósítás az ígéretek földjéről – Herdon István néhányat megvalósított

Alig néhány óra alatt “megbolondult” a debreceni ingatlanpiac. A BMW autógyár építésének bejelentését követően elszabadultak a lakásárak, egyszerre több szálloda építését jelentették be, és az egekbe szöktek az irodabérleti díjak is. Erre a trendre erősített rá később a kormány, százmilliárdos fejlesztési pénzeket ígérve az alföldi nagyvárosnak. Mit éreznek ebből a befektetők és a helyi vállalkozók? Herdon István a Xanga csoport tulajdonosa nemcsak az egyik ipari parkot birtokolja és kisebbségi tulajdonos a város repülőtér üzemeltetésében, de start-up inkubátorházakat is működtet – és rendületlenül optimista.

Két évvel ezelőtt megindult a roham a lakásokért és az irodákért, nagy fejlesztéseket ígértek befektetők és a Modern Városok program részeként sokszáz milliárdos állami pénz várható. Miként hatott mindezekre a BMW gyár építésének lelassulása? Mi változott az elmúlt időkben? 

Alapvetően semmi, jelentős előkészületek folynak, az elmúlt két évtizedben ugyanis folyamatos volt a fejlődés – húsz éve töretlen a városfejlesztés stratégiája. Az autógyár építése ezt felgyorsította és egyelőre nem érezni a tempó lassulását. Debrecen vonzó lett, mert külföldiek számára is élvezhető vidéki város, még van olcsó szakképzett munkaerő, jelentős a szellemi háttér és van légi összeköttetés Európával. Ráadásul a város 150 kilométeres körzetében 3 milliós nagyságú a piac.

Gondolom ezt a befektetők is kiszámolták, de a nagyberuházás lassítása bizonyára őket is gondolkodásra késztette…

Némi elmozdulás tényleg érezhető. A BMW gyárat azonban követik a beszállítók. A várakozások szerint 20 olyan elsőkörös beszállító jelentkezhet, akik a bajor céget ide is követik. Hangsúlyeltolódást persze érezni, mert a beruházások jelentős részét magyar, és főleg helyi cégek valósítják meg, ők vesznek részt az infrastrukturális fejlesztésekben.

A bejelentett vagy tervezett szállodaépítésekre gondol?

Arra is. A Hunép például a belvárosban épít egy szállodát, de a város is indít egy szállodafejlesztést. A lakásépítésben, az éttermek, irodák és kulturális létesítmények létrehozásában a helyi tőke a meghatározó. Hogy miért ők? Nos, ők itt élnek, itt tevékenykednek hosszú évek óta, ráadásul nem “nyomasztja” őket a gyors megtérülés. Úgy tudnak beruházni, hogy nem kell pár éven belül megtérülnie a tőkének. Hosszú távra terveznek és ezért elég, ha gyermekeik vagy unokáik élvezik majd annak hasznát.

Egyelőre még nem sok látszik ebből. Az ingatlanárak mindenesetre nagyot nőttek…

Közel sem annyit, mint más gyors fejlődéssel “megvert” településen. A fejlesztési folyamatban a spekuláció nagyon káros! A város sokat tett azért, hogy az árrobbanás elmaradjon, vagy legalábbis a drágulás tempója csökkenjen. Több frekventált területet fejlesztenek helyi konzorciumokkal, lakásokat építenek, és egy nagy ipari park is tervben van. Jelentős irodafejlesztések folynak: a város befejezte a Forest Office épületét, a Dryvit cég egy 25 ezer négyzetméteres központot épít, és mi is elkezdtük egy 4 ezer négyzetméteres iroda építését a reptér mellett. Összességében most 60 ezer négyzetméternyi iroda fejlesztése folyik. Mindezt azért, hogy Debrecen olyan élhető város legyen, ahová érdemes jönni, ahol érdemes letelepedni.

Így akarják hazacsábítani a korábbi években külföldre ment magyarokat? Nem lesz ez kevés?

Őket is, hiszen az ide települő cégek versenyképes bért tudnak kínálni. De azt is szeretnénk, ha nemcsak pár hónapra vagy évre költöznének ide magyarok és külföldiek, hanem itt telepednének le, itt találnák meg jövőjüket. Nem mellékes az sem, hogy az itt tanuló külföldi diákok – idén már több mint nyolcezren! – közül hányan tudnak és akarnak is Debrecenben maradni.

A patinás egyetem, a kulturális környezet és az autópálya kapcsolat sem mindig elég a város vonzerejének növeléséhez. Példa erre Pécs, amelynek esetében mindez adott, mégsem fejlődik látványosan a város. Mit tudnak tenni, hogy elkerüljék a kudarcot?

Magas hozzáadott értéket előállító cégeket várunk ide, mert ezek egyrészt egymást vonzzák, másrészt a magasan képzett munkaerőt. Mi például 135 hektáros területen két évtizede folyamatosan bővítjük a tudományos-technikai parkot, ahol már 60 cég működik.  Most is 5 gyár épül – ezek közül kettő a repülőtér melletti multimodális központban. Jó pár évvel ezelőtt elkezdtük ugyanis kiépíteni a reptéren a logisztikai központot és a város fejlődésével megnövekedett az áruszállítás jelentősége is.  Még van 35 hektár szabad területünk, amire 150 ezer négyzetméternyi új gyárat tudunk építeni. Stratégiánk az, hogy a “dobozokat” mi építjük meg és adjuk ki az ide települő cégeknek. A megtérülés ebben az esetben nem túl gyors, átlagban 15 év. Hangsúlyozom, hogy kifejezetten üzleti alapon, mert a beruházásokhoz sajnos állami támogatást nem kapunk!

A városnak nagyobb lehetőségei vannak, kiépíti például a Déli Ipari Parkot, amely 600 hektáros területet kínál az itt letelepedőknek. Együttműködésben mi is fogunk itt fejleszteni.

A BMW mellett már 100 hektár önkormányzati területre tartanak igény az autógyár beszállítói, de mivel az érdeklődés továbbra sem lanyhul egészséges verseny alakult ki. Választhatnak ugyanis a mi tudományos-ipari parkunk, a Déli Ipari Park és a reptér melletti fejlesztési területek között. Az ár, az elhelyezkedés, a közlekedés és infrastruktúra dönthet, hogy végül hova települnek.

Két évvel ezelőtt egy jelképes összegért eladta a reptér üzemeltetésében érdekelt cég többségi tulajdonrészét a városnak. Nem bánta meg?

Egy ilyen regionális nemzetközi reptér fejlesztése súlyos összegekbe kerül, ez már meghaladta egy magáncég kereteit és még a városnak is jelentős kormányzati segítségre van szüksége, de nem vagyok szomorú emiatt. Továbbra is elkötelezttek vagyunk a reptér fejlesztésében: a város stratégiai partnereként cargo és karbantartó bázist építünk. Nyolc év alatt 12 ezerről 600 ezerre nőtt az utasok száma. Amíg korábban csak néhány charterjárat használta a debreceni repteret, ma már menetrendszerinti járatok indulnak 15 desztinációra, többek közt Londonba, Párizsba, Tel-Avivba és Milánóba.  Itt van bázisállomása a WizzAirnek, és erős a Lufthansa jelenléte is. Ha nincs idén a járvány több mint 800 ezren léptek volna be a terminálba. Ennek ellenére bízom abban, hogy a várható nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően 10 év múlva 3 millió utast köszönthetünk évente.

A repteret régiós szerepre szerették volna felkészíteni és ebben az Erdélyből érkező utasokra számítottak. Mennyire jött be ez a számítás tudván, hogy a román határmenti városokban is jelentős beruházásokat valósítottak meg az ottani reptereken?

Igen, Szatmárnémeti, Nagyvárad is beruházott a helyi reptérbe részben uniós forrásokat felhasználva. Mi eddig a korszerűsítések mellett a járatfejlesztésre fókuszáltunk. Ez bejött, most az infrastruktúra fejlesztés van soron. Utasaink közel fele érkezik a szomszédos országból, járatoktól függően vannak olyan útvonalak, ahol ez az arány jóval magasabb. A járvány hatása következtében csökkent a járatok száma, de a londoni, párizsi és milánói desztináció továbbra is működik… és felkészülünk a koronavírus utáni időkre. Ahogy korábban mondtam, a reptérfejlesztés hosszú távú stratégia – öt de még inkább tízéves távlatban érdemes ránézni és elemezni.