Mi a helyzet most a turizmussal?
A koronavírus-járvány kitörése után számos kutatás fejtegette a globális turizmus kieső bevételtömegét a 2020-as évre. Az IATA (International Air Transport Association) korai, februári becslései globálisan még csak 30 milliárd dollár kiesésével számoltak a nemzetközi légi közlekedésben, március elején már 113 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg, március végére pedig 252 milliárd dollárnál tartottunk. Most pedig már úgy tűnik, hogy ez a szám át fogja lépni a 400 milliárd dollárt. Globálisan, a teljes turisztikai szektor bevételének visszaesése pedig az 1000 milliárd dollárt is meghaladhatja.
Az utasforgalom idei visszaesése a 2000-es évek elejét idézi vissza, legutóbb akkor volt ilyen szinten a légi utasforgalom globálisan.
Globális légi utasforgalom (millió fő) 1945-2020
Forrás: ICAO
Bár a tavaszi kijárási korlátozások feloldása után elkezdett éledezni a szektor, a hangsúly áthelyeződött a régiós vagy pedig a belföldi utazásokra, ugyanis az utazási korlátozások bizonyos mértékben továbbra is fennmaradtak az országokban, és természetesen az általános bizonytalanság és félelem is elvette az utazási kedvet.
A lenti térkép a határkorlátozások aktuális helyzetét mutatja. Minél pirosabb a térkép, annál több korlátozás van érvényben (áprilisban és májusban lényegében teljesen piros volt). A vírus terjedését tekintve szezonalitás figyelhető meg, a déli féltekén most indul meg a határok nyitása és a korlátozások enyhítése, míg az északi félgömbön újraindulnak a korlátozások, tehát a nyári éledezés után most újra egy erősen lappangó időszak következik.
(Ezen a linken elérhető a térképnek egy animált változata, a videót elindítva figyelemmel kísérhetjük, hogy 2020. január 1-je óta hogyan változtak az utazási korlátozások országról országra a mai napig.)
Forrás: Our World in Data
A 2020-as turista szezon Európában
Megfigyelve a népszerű európai nyaralóhelyeket (ide sorolva most Törökországot is) vegyes kép bontakozik ki. Bár a visszaesés mértéke mindenhol jelentős, a skála meglehetősen széles. A helyzetet pedig tovább rontja az, hogy ezen országok gazdasága rendelkezik a legjelentősebb kitettséggel a turizmus felé.
A visszaesés eltérő mértékére több magyarázat is van. Franciaország esetében a belföldi turizmus mentette meg az évet, és Portugália is ezért szerepelt jobban a mellette elterülő Spanyolországnál. Görögországnál az eddig előnyt jelentő hatalmas szigetvilág a megszámlálhatatlan mennyiségű stranddal most inkább hátrány volt, ugyanis a repülős utazástól való függés visszaütött.
Horvátország, egészen pontosan az északi országrész szerencsés helyzetben volt. Az ide érkező turisták már a múltban is jellemzően autóval érkeztek, ez az utazási forma pedig előtérbe került a 2020-as szezonban. Az Isztriai-félsziget elhelyezkedése pedig kényelmes célpontnak számított a környező országokból érkezőknek.
Törökország esetében pedig az utószezon bizonyult erősebbnek, szeptemberben a déli nyaralóhelyek forgalma a tavalyi évhez képest csak 40 százalékos visszaesést mutatott, így mindent egybevetve valamivel alacsonyabb bevétel-visszaesésre számíthatunk az idei évben, mint Spanyolországban vagy Olaszországban.
A 2020-as évre várható bevételkiesés (piros) a turizmus szektorban és a turizmus (közvetlen és közvetett hatásának) súlya a GDP-ben (kék)
Mit várhatunk a 2021-es évtől?
Az IATA a légi közlekedési bevételek továbbra is alacsony szintjével számol, a 2019-hez képest még mindig 46 százalékkal kisebb értékkel (2020 október 27-es becslés). A számítás hátterében az a feltételezés áll, hogy 2021 első felében még mindig érvényben lesznek a mostanihoz hasonló határkorlátozások. A repülővel utazók száma körülbelül a 2014-es szintre javulhat vissza jövőre.
A konszenzus szerint a járvány előtti állapot, tehát a 2019-es forgalom- és turizmusbevétel-szint 2024-re állhat helyre. Természetesen vannak régiók, ahol már hamarabb visszaállhat a rend. A kínai légi közlekedés például már közelíti ezt a szintet, és az európai példák alapján az is valószínűsíthető, hogy a régiós turizmusra jobban támaszkodó országok (például Horvátország) hamarabb maguk mögött tudhatják a koronavírus hatásait.
Nincs kétség, hogy az emberek szeretnének utazni. Gondoljunk csak az utóbbi hetekben felkapott „sehova sem menő” repülőjáratokra, amelyekre a jegyeket egyáltalán nem fapados árakon értékesítették. Amint a határok nyitása elkezdődik ez az igény meg fog jelenni, hiszen már a nyár folyamán megtapasztalhattuk, hogy Európa számos országában a szállodák és más vendéglátó egységek nagyon szigorúan betartották a járványügyi előírásokat, így egy utazó biztonságban érezhette magát. Az ezt követő visszajavulást pedig már az utazni vágyók pénztárcája fogja megszabni, aminek a vastagságát a következő hónapok fogják meghatározni.
