Tüzet kiáltani egy zsúfolt színházban

1919-ben került az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé a Schenck v. United States ügy, amelyben Oliver Wendell Holmes bíró úgy érvelt, hogy jogos volt Schenck elítélése amiatt, hogy a háborús sorozások ellen lázított, és ezzel nem sérült a szólásszabadsághoz való joga. Az érvelésből van a híres passzus, hogy a szólásszabadság körébe nem tartozik bele HAMISAN tüzet kiáltani egy zsúfolt színházteremben és ezzel pánikot, illetve emberek megsérülését vagy halálát okozni.

“The most stringent protection of free speech would not protect a man in falsely shouting fire in a theater, and causing a panic. It does not even protect a man from an injunction against uttering words that may have all the effect of force.”

Nos, alighanem Trump bőven kimerítette ezt, amikor nem igazolt tényekkel, tehát hamisan tömegeket hergelt fel, akik ugye betörtek a törvényhozásba és halálos áldozatok is voltak. Tehát amikor a Twitter, ami amúgy egy magántársaság, elvette tőle a mikrofont, aligha sértette meg Trump szólásszabadsághoz való jogát, mert eme híres 1919-es bírói ítélet alapján, a nem igaz állításokkal mások felhergelése erőszakos cselekményekre nem tartozik bele a szólásszabadságba.

Ráadásul a mikrofon amúgy a Twitteré, magántulajdon, tessék másikat csinálni. A szólásszabadságom körébe beletartozik, hogy írjak egy ékesszóló, babérkoszorús remekművet. De az már nem, hogy követeljem a Hárfán Csacsogó Aranycsalogány kiadótól, hogy jelentesse is meg azt.

Forrás: Vakmajom a Facebookon