Ügyvédet perrel, adósságkibocsátást vétóval fenyegetni nem lehet

Miről szól valójában az újjáépítési program, mit tudunk vétózni és mit nem?

Óriási összegek röpködnek, ezek árnyékában sokan nem látják, hogy a 750 milliárd eurós „Új generáció” pénzügyi csomag elsődleges célja nem a vírus utáni gazdasági újjáépítés támogatása.

Ami stratégiailag igazán fontos, az a közös hitelfelvétel és a visszafizetés céljából megcélzott EU-szintű adóbevételek megteremtése, hiszen ezek az intézkedések – húsz évvel az európai közös pénz- és monetáris politika bevezetését követően – az egyesített fiskális politika irányába történő első komolyabb lépéseknek tekinthetők.

Semmi meglepetés, az öreg kontinensen mindig szükségállapot kell a szorosabb egységhez, bár ez a lépés – tekintettel a jelenlegi problémák nagyságrendjére – finoman szólva sem hétmérföldes. Úgy tűnik, inflálódnak a válságok is, hiszen a föderalizmus irányába tett egységnyi elmozdulásokhoz egyre nagyobb kataklizmák szükségesek.

Az újjáépítési csomag jogállamisági feltételeire hivatkozó esetleges magyar vétó a fentiek alapján akár következetes politikai lépésnek is tekinthető, hiszen Magyarország mindeddig szándékosan kikerülte az eurózónába történő belépést és folyamatosan tiltakozik az un. „lopakodó föderalista” lépések ellen.

Tény, hogy magyar vétó esetén az EU nem tudna egy csapással két legyet leütni, azaz nem lenne képes a gazdaságélénkítés köpönyegébe bújtatva erősíteni az európai kohéziót, a magyar ellenkezés ugyanakkor az európai kilábaláshoz szükséges források megszerzését nem tudná gátolni.

Ne legyenek ugyanis kétségeink, hogy egy olyan környezetben, ahol az egyik legrosszabb adósságmutatóval rendelkező Olaszország 0,6 százalék kamattal tud tízéves kötvényt kibocsátani, bármely tagállam közös kötvényprogram nélkül is össze tudja szedni a kilábaláshoz szükséges hitelt, legyen az bármilyen jelentős. Ha pedig gond adódna, az adósságszabályokat felfüggesztő EU és a korlátlan kötvényvásárlásra képes Európai Központi Bank garantálni fogja a szükséges hitelkeresletet, természetesen alacsony kamatok mellett. Jó példa erre az USA, ahol 2020-ban még soha nem látott, 3000 milliárd dolláros költségvetési lyukat kell betömni. Hála a Fed-nek ezzel nincs gond, sőt, a nagy tömködésben mára az év eleji másfél százalékos tízéves amerikai államkötvény kamatszintje az egy százalékos küszöb alá csökkent.

A nemzetgazdaságok által lebonyolított hitelfelvétel persze más megítélés alá esik, mint az EU-tól kapott vissza nem térítendő támogatások, de ne felejtsük el, hogy végül is a támogatások is hitelfelvételből valósulnak meg, amelyet nem más, mint a tagországok fognak visszafizetni 2028-2058 között, nagyjából akkori GDP méretük arányában, azaz jelenleg nem tudjuk, pontosan hogyan.

Apropó, belegondoltak abba, hogy Torgyán József, mint magyar miniszterelnök és Donald Trump milyen jó haverok lettek volna az elmúlt négy évben? Emlékezve a rendszerváltás utáni időszak vitathatatlanul legszínesebb politikusára egy kissé kiforgatott idézetével foglalnám össze a fentieket:

Ügyvédet perrel , MMT korszakban* költségvetési hiány finanszírozását magas kamattal vagy vétóval fenyegetni nem lehet!

Az eredeti idézet szépasszonyokra vonatkozó részét az időközben megváltozott társadalmi viszonyokra tekintettel kihagyom.

*MMT: modern monetáris elmélet, melynek lényege, hogy bizonyos körülmények között a költségvetési hiányt az adott ország jegybankja pénzteremtés révén szinte korlátlanul finanszírozhatja.