A value vagy a growth részvények a nyerők?

A mai nappal cikksorozatot indítunk a címben megjelölt témában, amiről a következő két hétben naponta olvashatnak itt az Alapblogon. Mielőtt azonban bármibe is belekezdenénk, kérjük Önt, mondja el a címben feltett kérdésre a véleményét az alábbi kérdés megválaszolásával.

Igen, az első részvénykosárban szép jövővel, nagy növekedéssel kecsegtető vállalatok részvényei szerepelnek, a másodikban pedig a „futottak még” kategóriába kerülők vagy azért, mert hanyatló, nem túl rózsás kilátásokkal rendelkező iparágakban működnek, vagy azért, mert a technológiai fejlődés a közmegítélés szerint ellenük dolgozik. Nem véletlen, hogy a befektetők többsége, zsigerből nagyobb komfortérzettel kattint az első részvénykosárra, és a választást az is erősíti, hogy az abban szereplő részvények az elmúlt években nagyon jól teljesítettek. Ahogy azonban arra már korábbi posztjainkban is utaltunk: tapasztalatunk szerint a befektetések világában sajnos két tényező egyszerre sosincs jelen: szép jövőbeli kilátások és alacsony árazottság.

Talán így a legkönnyebb a dilemmát megérteni: egy Amazon részvény most körülbelül 130-szor annyit ér, mint a tavalyi évben az egy részvényre jutó eredménye volt. A Volkswagen részvényeket meg durván a tavalyi nyereség 6-szorosáért lehet megvenni. Vélhetően jobbak az Amazon jövőbeli kilátásai. Önnek mennyit ér meg a gyors növekedés?

Az első kosárban szereplő vállalatok üzlete gyorsan nő, de cserébe sokkal drágábban forognak az eredményükhöz, árbevételükhöz, könyv szerinti értékükhöz képest. Az ilyen részvényeket nevezik growth, azaz növekedési típusú részvényeknek. A második kosárba tartozó vállalatok eredménye inkább stagnál vagy csökken, nagy növekedés nem várható az üzletükben, ugyanakkor éppen ezért jóval alacsonyabb szorzókon forognak (akár az eredményükre, akár a könyv szerinti értékükre vetítve). Ezek a value, azaz alacsony árazottságú részvények.

Az alábbi ábrán láthatják, hogy a globális MSCI World Indexben szereplő growth típusú részvények hogyan teljesítettek a value részvényekhez képest (osztalékokat is figyelembe véve).

 

Szembetűnő, hogy épp nagyon extrém helyzetben vagyunk. A jelenlegihez hasonlítható durva value alulteljesítésre az 1999-2000-es technológiai lufi kidurranását megelőzően volt csak példa. Azt az időszakot a value részvények nagy relatív emelkedése követte, amelynek során a growth részvények ára sokat zuhant, miközben a value részvények a globális recesszióban jobban állva a sarat, azt követően többet emelkedtek.

A millió forintos (vagy inkább eurós) kérdés természetesen az, hogy most is felállnak-e a padlóról a value részvények és/vagy beesik-e a growth részvények ára? A következő két hétben erre a kérdésre keressük a választ az alábbi gondolatok és témák részletesebb bemutatásával, megvizsgálásával:

  • Mitől minősül valami value vagy éppen growth részvénynek? Egymáshoz képest hogyan alakult az árazottságuk? Mitől lesz valaki value befektető?
  • Mi okozta az elmúlt években a growth részvények felülteljesítését? Ezzel kapcsolatban mik a jövőbeli kilátások?
  • Nagyon hosszú távon a value megverte a growth-t. Mi ennek a (főleg a befektetők viselkedésére visszavezethető) magyarázata? Vajon tartósan megváltozott a befektetők viselkedése?
  • Mi a hasonlóság a jelenlegi helyzet és a 1999-2000-es időszak (vagy akár az úgynevezett Nifty Fifty éra) között? Mit lehet tanulni a múltból? Hogyan látják és látták ezt a kérdést akkor neves befektetők?
  • Globális vagy csak az USA-ra jellemző jelenség a growth felülteljesítése? Mi a helyzet az egyes szektorokon, illetve egyes régiókon belül?
  • Talán közelebb kerülhetünk a válaszhoz, ha egy-egy value és growth vállalat jelenlegi konkrét példáján keresztül próbáljuk megérteni az árazásbeli különbségeket, a befektetők gondolkodását. Mik a csapdák ebben? Néhány múltbeli vállalati példa is adhat támpontot.

Az első ábra arról tanúskodik, hogy jelenleg valami nagyon durva, extrém helyzet van a tőkepiacokon. A growth részvények felülteljesítése elképesztő mértékűvé vált. Ez a folyamat közel tíz éve indult, az elmúlt 3 évben felgyorsult és a járvány hatására vált extrémmé. A helyzet már csak azért is figyelemreméltó, mert ahogy azt a következő ábrán láthatják, nagyon hosszú távon a value jobban teljesít, mint a growth.

Ha ez a 100+ éves összefüggés még most is érvényben van, akkor az extrém helyzetből és az átlaghoz való visszatérésből adódóan különösen vonzónak tűnhet value részvényeket venni. De tényleg így van? Vagy valami örökre megváltozott?

Ha kíváncsi a válaszra (pontosabban csak a véleményünkre), esetleg befektetésben gondolkodik és ehhez gyűjt információt, vagy csak többet szeretne megtudni a témáról, akkor kövesse a következő két hétben cikksorozatunkat az Alapblogon!