Valuta
jan.
1
2020

Valuta

A valuta egy külföldi gazdaság hivatalos, kézzel fogható fizetőeszköze. A valuta elnevezés takarhat eurót, dollárt, jent, vagy akár forintot is, attól függően, hogy melyik gazdaságból nézzük. Minden országnak megvan a saját fizetési eszköze, melyben minden más jószág, szolgáltatás, és tranzakció elszámolásra kerül. Azonban minden idegen pénznem szintén a jószág, azon belül a pénzeszköz kategóriába esik; gyűjtőnévvel ezeket nevezzük valutának.

Valuta

valuta, deviza

A definíciónak két fontos elemét érdemes kiemelni, hogy pontos képet kapjunk jelentéséről. Először is, csak hivatalos vagy más szóval törvényes fizetőeszközt tekintünk valutának. Ez elméletben azt jelenti, hogy az adott pénznem valamely külhoni gazdaságban törvényben szabályozott fizetőeszközként van számon tartva. Gyakorlatba átültetve a definíció ezen része annyit jelent, hogy saját gazdaságán belül általánosan elfogadott az adott fizetőeszköz tranzakciók elszámolására. Fontos kiemelni, hogy a legtöbb jegybank még évtizedekkel később is beváltja az időközben forgalmon kívülre helyezett bankókat és érméket, de ha már csak a volt kibocsátó fogadja el az adott pénznemet, akkor nem számít valutának.

A definíció második lényeges eleme a pénznem fizikai megjelenése. Míg manapság a fejlett gazdaságokban a legtöbb tranzakció valamilyen elektronikus és/vagy kereskedelmi banki rendszeren keresztül kerül elszámolásra, addig a valuta csak a szűk értelemben vett jegybankpénzre használandó. Így, ha külföldi nyaralásunk során külföldi pénznemben vezetett számlánkat használjuk fizetésre, terminológiailag nem lehet valuta tranzakcióról vagy valutaváltásról beszélni.

Valutaváltás

A valutaváltás fogalma a valuta definíciójából fakadóan csupán a készpénzváltásokra értendő. Ilyenkor a külföldi valuta a termék, amelyre a váltó vagy a bank eladási, illetve vételi árfolyamot jegyez. Csak úgy, mint bármely kereskedő, a pénzváltók és a kereskedelmi bankok is a vételi és eladási ár közötti különbségből tesznek szert bevételre. Egyes pénzváltók ezen felül felszámolhatnak fix valutaváltási költséget is, ezzel is ösztönözve az ügyfelet a minél magasabb összegű átváltásra, hiszen azáltal csökkentheti a valutaváltás egységárát.

Valuta árfolyamok

A váltás irányának megfelelően, a gyakorlatban valuta árfolyamok értelmezhetők vételi, illetve eladási árfolyamként is. A meghatározás általában egy bankközi középárfolyamból számolt váltási marzzsal igazított árfolyamot takar. Ez a fent is említett üzleti marzs a valuta forgalmától függ legnagyobb részben: az alacsonyabb forgalmú valuták esetén a váltó magasabb árat vagy marzsot számol fel a valutaváltás kockázatossága és a méretgazdaságosság hiánya miatt.

Az említett középárfolyam jelentheti az adott gazdaság jegybankja által jegyzett hivatalos átváltási árfolyamot, de lehet a bankközi valutapiac árfolyama is. Lebegő árfolyamok esetében az árfolyamát a mindenkori kereslet és kínálat határozza meg a piacon. Kötött valuta árfolyamok esetében a jegybank által meghatározott árfolyam a mérvadó.

Konvertibilis valuta

A valuta átválthatósága, idegen szóval konvertibilitása több tényezőtől függ. Elsősorban ott van a kibocsátó ország gazdaságába vetett bizalom. Amennyiben a bizalom fennáll az értékállóság szempontjából, úgy a konvertibilitás növekszik. Másodsorban a valuták közötti magasabb forgalom javíthatja annak átválthatóságát, hiszen az elfogadó biztosabb lehet benne, hogy ő is képes lesz átváltani valutáját. Végül pedig, kötött árfolyam esetén a jegybanki átválthatóság garanciája mellett sokszor párhuzamos, külföldi és belföldi fizetőeszközök is egyaránt forgalomban lehetnek.

Forrás