Van hová zöldülnünk

A műanyag szemét halmozásában már utolértük a gazdag nyugatot. Jól látszik, hogy a jólét általában együtt jár a palackok, zacskók és más, fogyasztáshoz kapcsolódó műanyag csomagoló anyagok mennyiségének növekedésével. Van azonban pár kiugróan pozitív és negatív példa is, amit valószínűleg nagyon alaposan kellene tanulmányozni, hogy következtetéseket vonhassunk le belőlük.

Vajon a technológiai fejlődéséről olyan híressé vált Észtország miért szerepel mégis ilyen rossz adattal? Más statisztikák szerint Finnországban és Észtországban a legalacsonyabb a műanyag újrahasznosítása az EU-ban. A két ország a földrajzi közelség, és az újrahasznosításban mutatott hasonlóan alacsony arány ellenére az itt látható ábrán két külön végletet képvisel. Mindezektől függetlenül Hollandia vajon hogyan tud kiugróan alacsony szemét mennyiséget felmutatni? Tanulhatnánk tőlük?