Veszi magát a MOL

Van az úgy, hogy nem kell nagyot álmodni egy jó befektetéshez! Nincs szükség földrajzi terjeszkedésre, új iparágak, technológiák felé történő nyitásra, még a meglévő kapacitások, gyárak bővítésére sem. Van az úgy, hogy kockázat/hozam arányában az egyik legvonzóbb befektetés saját magunk vagyunk. Saját magunk egy olyan pillanatban, amikor a piac erőteljesen kételkedik bennünk és egy kiadós részvényáresés után alulértékel bennünket. Ebben a helyzetben egy tőkeerős vállalat a világ legegyszerűbb módján fektethet be értékteremtő módon. A pénzügyi igazgató felhív egy brókercéget és vételi megbízást ad a vállalat részvényeinek a vállalat számára történő megvásárlására, azaz sajátrészvény-visszavásárlásra. Ha mindezt még azzal is megspékeli, hogy kihasználva a történelem valaha volt legalacsonyabb kamatkörnyezetét áttételesen hitelből finanszírozza az akciót, akkor már tényleg „hullámozni” kezd a közönség.

Jár tehát a vastaps a MOL menedzsmentjének, aki felismerte ezt a helyzetet és miután a társaság részvényárfolyama közel feleződött bejelentette, hogy 5 százaléknyi saját részvényt vásárol vissza. Ha igazuk lesz, hogy a MOL többet ér, akkor részvényenként annyi értéket teremtenek a részvényesek számára, amennyivel olcsóbban veszik azt a részvény „fair”, belső értékénél. Hogy mennyi a MOL részvény jelenlegi „fair” értéke? Ha valaki pontosan megmondja, hogy a jövőben mekkora cash flowt realizál majd a cég, akkor viszonylag „könnyedén” kiszámolható. Egyszóval a „fair” érték ma erőteljesen bizonytalan és a jövővel kapcsolatos szubjektív értékítéleten alapul. A brókercégek részvényelemzőinek célárai 1760-2600 között mozognak, 2208 forintos átlagárral, ami 42 százalékkal magasabb a bejelentés előtti részvényárnál. Én konkrét árat nem mondanék, de úgy látom, hogy most kockázat/hozam kontextusban vonzóak az olajtársaságok részvényei azon befektetőik számára, akik hosszú távon kitartani képesek azokat. Az alábbi cikkben részletesebben is kifejtem, hogy miért gondolom így, illetve rávilágítok, hogy mik azok a főbb tényezők, amelyek befolyásolják majd az olajcégek jövőbeni cash flow és árfolyamalakulását.

Bízom és bízunk benne, hogy a MOL példáját több európai részvénytársaság is követni fogja. Míg az USA-ban évek óta nagy divat a részvény-visszavásárlás és az is csinálja, aki ezzel értéket rombol (mert túl drágán veszi saját magát), addig Európában elvétve találkozni „buybackkel”, pedig van itt bőven attraktív árazású részvény.

Az alábbi linken, Cser Tamás jóvoltából, olvashat arról, hogy hogyan lehet hosszú távon jelentős részvényesi értéket teremteni a jól időzített részvényvisszavásárlásokkal.