Vírusról pozitívan!

Megpróbáltam jó híreket összegyűjteni ezekben a cudar időkben – rossz híreket sokat lehet olvasni. Kezdjük a nyilvánvalóval, az Ázsiában (Kínában és Dél-Koreában) megfékezett vírussal. Kínában gyakorlatilag már egy hete nincs új fertőzött (reménykedjünk A Párt bölcsességében, hogy már ők sem a csernobili módszerrel, a titkolással küzdenek a vírus ellen – hátha észrevették, hogy az nem működik), miközben a gazdaság egyre inkább újraindul, az emberek újra közlekednek és dolgoznak. Van élet a vírus után! Van olyan, hogy vírus után! Legalábbis jelenleg úgy tűnik.

Forrás: Gavekal

És még azt se lehet mondani, hogy persze, mert ott teljhatalmú az állam és drákói a szigor… Ugyanis egyrészt, ahol szükséges, már nálunk is drákói szigor van, teljhatalom nélkül (pl. Olaszország), másrészt, mert úgy tűnik, hogy már az is elég a vírus lassításához, amit most látunk.
A grafikonon a vírus terjedési ütemét ábrázoltuk globálisan (Kína nélkül), a legkorábban megfertőzött területek (Kína, Dél-Korea, Irán és Olaszország) nélkül, és az USA-ban. Mivel külön kezeljük a frissebben fertőzött területeket, ezért nem magyarázhatjuk csak bázishatással a javulást. Mélyre kell nyúlni az adatokban, ha enyhe pozitívumot akarunk látni, de talán megéri.

Viszonylag könnyű lenne leállítani a vírust, ha mellé leállítjuk a gazdaságot, de az túl nagy árnak tűnik. Ezen kár felszisszenni, a gazdaság és a társadalom úgy működik, hogy optimalizál. Ha minden erőforrást egy-egy célra összpontosítanánk, akkor ott (vélhetően) nagy előre lepések történnének, de közben az élet többi részén keletkezne óriási deficit. Nap mint nap szembesülünk ilyen döntésekkel, csak nem kap ekkora médiafigyelmet:
Azok a betegeket, akiket nem gyógyít meg az egészségügy, vagy azért mert drága, vagy azért mert (erőforrás híján) még fel sem fedezték a gyógymódot.
A közlekedés, ahol ha mindenki sokkal óvatosabb haladásra lenne kényszerítve, nem eredményezne évi 25 ezer európai közlekedési halálesetet, azon az áron, hogy mindenki lassabban érné el úticélját.
De egy jó példa a Szovjetunió (keleti-blokk) is, amely megpróbált a fegyverkezési és űrversenyben helyt állni az Egyesült Államokkal szemben, csak közben élelemre meg kényelemre nem futotta.

Abban nem kívánok állást foglalni, hogy ezúttal az erőforrások mekkora részét kéne a vírusra fordítani és csak remélni merem, hogy akik erről döntenek, azok ki tudják vonni magukat azon cikkek hatása alól, amikkel minden nap találkozom a médiában. Különben biztos rossz döntés születik.
Visszatérve a pozitívumokhoz, a mérleg másik serpenyőjében is történnek előrelépések. Az összes nagy (és kis) jegybank igyekszik minimalizálni a gazdasági sokkot. Jó példa erre az MNB, ami a héten elengedte az NHP hitelek törlesztését – elég lesz akkor, ha újra megy a gazdaság. És milyen igazuk van! Ha valamikor, akkor most indokolt az állami beavatkozás a gazdaságba és végre a jegybankok sem csak részvény- és lakásárfolyamokat vernek fel! Ezúttal vélhetően nem lesz az a hiba, mint 2008-09-ben, amikor Európában nagyon megkésve jött a segítség.

Tehát a vírus elleni harc nem reménytelen, ahogy a recesszió elleni harc sem. És van még egy vírus, amit már annyira megszoktunk, hogy rá se hederítünk a legnagyobb járványra sem, pedig összességében jóval halálosabb a koronánál: az influenza. Ebben a harcban idén nagyon jól állunk, a tavalyinál lényegesen rosszabbnak induló szezon végül sokkal enyhébb lett, hetente ezrekkel (volt, hogy 12 ezerrel) kevesebben keresték fel az orvosokat, mint tavaly és több mint ezerrel kevesebb is haltak bele ebben a szezonban az influenzába Európában!

Japánban ezt még össze is kötötték a koronavírus elleni védekezéssel, hiszen a kézmosás és a távolságtartás az influenza ellen is nagy segítség, így ott a (kevés áldozattal járó) koronavírus valójában életeket mentett.

Ne adjuk fel, vannak jó hírek, és eljön majd az az idő, amikor újra mindenki a klímaváltozás miatt szoronghat!